63732. lajstromszámú szabadalom • Javítások a négyütemű explóziós mótorokon

- i -hoz a peremnél közelebb, egy bemélyedéssel (horonnyal) ellátott párkány (kidomborodás) jön, a peremmel és az ezen lévő bevágással párhuzamosan, melyen tehát a (d") kiugrás éppen a peremen lévő bevágás alatt, azon belül lesz. Ezt a körben futó hornyolt párkányt fogja körül a retesz második horog j"~l alakú meghosszabbítása, s e párkány hornyolatába (bemélyedésébe) mélyed' be és kapaszkodik meg a horog vége. És mikor a horog az ezen párkányon lévő (d") kiugrásra fölfut, a reteszt magával rántja, a retesz végét pedig a (h) tárcsa peremén lévő bevágásba szorítja, miáltal az excentert a forgattyúcsaphoz erősíti. Ennek a kiviteli alaknak hatásmódja annyira világos, hogy további fölvilágosítást nem igényel. A 16. ábra egy oly megoldást mutat, amely szerint a dugattyúnak a hengertetőig való haladása lehetővé teszi, hogy az ilyetén négyütemü exploziós erőgépeknél az elgázosító (carburator) és a gyújtókészülék fölöslegessé, nélkülözhetővé tétessék. Az (f) henger födéllapja fölé, hengerfejben egy (n) tartály (edény) szereltetik. Ebbe a tartályba jön a (p) nyíláson át az egy-egy robbanásra szükséges tüzelőanyag, melyet egy, a vezértengelyről kormányzott szivattyú visz be abba a regulator által szabályozott mennyiségben a kipüffögési löket kezdetén. Ez a tartály a hengertérrel egy kormányzott, az (n) tartályba befelé nyíló, szelepházzal együtt vízzel hűtött (o) szelep által összeköttetésben áll. Ez a szelep vezérműve által a kompresszió löket végén megnyittatván, egészen az expanzió löket % részéig nyitva marad. A kipüffögő szelep kormányzása is változást szenved, oly módon, hogy az a kipüffögő szelepet még a kipüffögési löket vége előtt bezárja. A hatásmódja ezen kiviteli alaknak most már a következő: Az expanzió bevégződése után az (e) dugattyú ellenkező irányban halad, a kipüffögési szelep kinyílik, majd nemsokára bezárul, és ezzel egyidejűleg az (o) átömlőszelep kinyílik úgy, hogy az (e) dugattyú, midőn a hengertetőig halad, az összes égéstermékeket, melyek a kipüffögő szelep bezáródásakor a hengerben voltak, az (n) tartályba, melybe előbb a kipüffögő ütem kezdetén (p)-nél az egy robbanásra szükséges tüzelőanyag befecskendeztetett, átnyomja és abban komprimálja. Ez a tüzelőanyag a magas fokra comprimált égéstermékek melege által elgő.zösíttetik, miközben, mivel az égéstermékek nyilván még tartalmaznak némi kis oxigént is, a tüzelőanyagok gőze esetleg meg is gyúl, s igen kis részben el is ég; mi a komprimált égéstermékek és tüzelőanyaggőzök hőfokát és nyomását emeli, s a még el nem gőzölgött tüzelőanyagot elgőzölgésre kényszeríti: ellenben még a tüzelőanyag disszociációja és korom képződés esetén sem árt. Az (e) dugattyú visszamenetelénél, vagyis a szívó löket megkezdésekor zárul az (o) szelep s az (n) tartályba bezárja és abban a kompresszió löket végéig bezárva tartja az égéstermékeket és a tüzelőanyag gőzöket, melyek ott a gyúlási hőfokon túl is hevültek, de az égéstermékek közt volt oxigén elfogyasztása után oxigén hiányában tovább nem éghetnek. A szívólöket alatt a szívószelep tiszta levegőt szív be. A dugattyú fölfelé menetelénél következik most a beszívott levegő kompressziója. A kompresszió végén pedig az (o) szelep fölnyittatik. Mivel az (n) térben lévő égéstermékek magasabb nyomásra komprimáltattak, mint a hengerben lévő levegő, az elgőzösített s talán izzóvá tett tüzelőanyaggőzök és az égéstermékek az (n) térből átömlenek azonnal az (o) szelep fölnyitásakor, vagy később az expanzió folyamán az ő magas hőfokukkal a kompresszió térbe, a komprimált levegő közé ott a levegővel azonnal keverednek s az előálló keverék magától meggyúl és i