63713. lajstromszámú szabadalom • Gép különböző anyagok szárítására

— 2 — tárcsa révén hajtjuk, amelyet a (42) motor által közvetlenül hajtott (43) szíjtárcsa tart forgásban. Egy a (38) tengelyen ülő és a (4) szíjtárcsával azonos átmérőjű szíjtárcsa az (1) állványzaton ágyazott (44) ventilátort hajtja, amely a föntemlített (12) elvezetőcsővel egy (12') cső révén van összekapcsolva. A ventilátor egy ugyancsak az (1) állványzaton alkalmazott (45) porgyűjtőbe torkjbllik, amelyben a porral telített gázok folyadékon vezettetnek keresztül úgy, hogy a por a folyadékban lerakódik és a megtisztított gázok a (46) kürtőn át távozhatnak. A leírt gép működési módja a következő: A fölhasználandó anyagot (pl. kavics vagy zúzott követ), a vedermü előtt fölhalmozzuk, amely azt megemeli és a (10) tölcsérbe kiüríti. A (11) csapóajtó emellett egy-egy adag keresztülhaladása után záródik úgy, hogy a pornak a betöltő tölcséren keresztül való távozása lehetőleg meggáíoltatik. Azután az anyag a (9) szárítóhengerbe jut, amely hátrafelé kissé lejtős. A henger forgása közben az alsó részében lévő anyagot a (16) emelőlécek a 4. ábrán látható módon fölfelé magukkal viszik és ha az emelőlécek fölső helyzetükben vannak, úgy az anyagot lassankint ismét szabadon bocsátják, amely a (17) kosárhengerre esik. A kosárhengernek (18) bordái az aláeső anyagot rövid időre föltartóztatják és adott esetben meg is lazítva, szétszórják, mire az anyag ismét összegyülemlik a szárítóhenger alsó részében. Az anyagnak ezen megemelése és szétszórása annak a szárítóhengeren való keresztülhaladása közben többször megismétlődik úgy, hogy az anyag egyes részei a fütőgázok erélyes behatásának vannak kitéve. Minthogy az anyagot a fölső emelőlécekről való aláesése közben a kosárhenger bordái időnkint föltartóztatják. ezen szárítóhengernél nem áll elő zavaró zörej, mint az eddig ismert szárítóhengereknél, amelyeknél az anyag a fölső emelőlécekről közvetlenül aláesik és nagy zajjal csapódik a henger falának. Az esetleg keletkező gyönge zörejt a (9) szárítóhengert körülburkoló szigetelőiig teg tökéletesen elfojtja. Ha a megszárított és megtisztított anyag a szárítóhenger végéhez ér, úgy az a (21) emelőlapátok által megemeltetik és a (23) konus fölött a (20) nyíláson át a (24) hengerbe vezettetik, amelyből a (28) ke verődobba kerül. A közvetlenül fűtött (24) hengeren való keresztülhaladása közben az anyagból a még esetleg hozzátapadó nedvesség teljesen elvonatik. A keverőkészülékben, amely a szárítóhengerhez képest ellenkező irányban lejtős, az anyaghoz a (36) csövön keresztül folyékony kötőanyagot, pl. kátrányt vezetünk hozzá. A forgó (Ül) szállítólapátok a kőanyagot és a kötőanyagot egymással bensően összekeverik és a kötőanyaggal bevont kőanyag egyúttal a (33) kilépőcsatorna fölé szállíttatik, amely azt kivezeti, esetleg egy szállitószerkezethez tereli. Az anyagnak a gépén való keresztülhaladása közben a (25) fűtőkészülékben fejlesztett fűtőgázok egyrészt a (30) csövön át a (28) keverökészülékbe és ebből a (35) és (27) csövön keresztül a (24) hengerbe vezettetnek, amelyből a gázok a (9) szárítóhengerbe kerülnek, másrészt pedig a fűtőgázok közvetlenül áramolnak a (9). szárító hengerbe, mint azt az 1. és 3b. ábrákon berajzolt nyilak mutatják. A (9) szárítóhenger végén alkalmazott nyílásokon keresztül a (9) szárítóhengerbe, mint azt az 1. és 3b. ábrákon berajzolt nyilak mutatják. A (9) szárítóhengerbe lépő fűtőgázokat a (12) elvezetőcsővel összekötött ventilátor a szárítóhengerbe lépő fütőgázok a (12) elvezetőcsővel összekötött ventillátor a szárítóhengerből leszívja,, mimellett a gázok a szárítóhengerben keletkező port is magukkal ragadják. A kosárhenger (18) bordái nemcsak a hengeralkotók irányában, hanem csavarvonalak mentén is elrendezhetjük. Ez az elrendezés különösen durva szemcséjű anyaghoz alkalmas, mely különben túl-