63635. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kapcsolat kerékpárok és hasonlók számára

süveg tartja fogva, amely a gyürü (32) nyúlványán csap segélyével van rögzítve. A (35) süveg megfelelő alakú szárnyak­kal van ellátva, amelyek segélyével a rúgót tetszőleges kezdő helyzetben tari­ják úgy, hogy ezen szárnyak kellő meg­választásával a rúgófeszültség tetszőlege­sen szabályozható. A 6. és 7. ábrán oldal- és fölülnézetben a kerékpár kerete hátsó négyszögalakú csuklós részének kiképzése látható. A (6, 7) vízszintes csövek a pedálok fe­lőli oldalon (6) csukló által vannak össze­foglalval (1. ábra), amelyeket egy hajlé­kony lemez vagy pedig csuklós csap ké­pezhet és amelyek tengelye a pedálhajtás tengelye vagy pedig egy más, a kerettel megfelelően összekapcsolt tengely. A (6, 7) csövek másik végükön (36) füllel van­nak ellátva, amelyeken egy a hátsó kerék üreges (38) tengelye agyrészén keresztül­menő (37) csapszög van keresztül vezetve oly célból, hogy ezen tengelyt a (6, 7) csövekkel összekapcsolja. A rézsútos (7, 8) csövek fölső részükön egy (39) gyűrűben végződnek, amely a (36) gyűrű külső fölületére van szerelve és a csövek egymás között középső részü­kön egy (40) cső által, fölül pedig egy második (41) cső által vannak mereven összekapcsolva. Az (5, 8) karok, amelyek egy a (42) haránttartó által egyetlen me­reven összefüggő darabbá vannak össze­foglalva és (5, 5), valamint (8, 8) végeiken (43, 44) csavarszögek segélyével vannak rögzítve. A (43) csavarszög az üléstartó­cső (45) füleiben van elrendezve, míg a (44) csavarszög a (41) csövön van keresz­tülvezetve úgy, hogy ilykép ezen ^csavar­szögek teszik teljessé az (5) és (8) csuk­lókat. A hátsó (19) rúgó a mellső rugóhoz hasonlóan több lemezből és ellenlemez­ből áll, a főiemezek a (15, 17) és (16, 18) támasztókarokat fogják körül, amelyek az (5, 8) és (7, 8) csöveken rögzített (151 , 161 ) csapokhoz vannak csuklósan erősítve. A rúgó egyes lemezeit a (35) süveg foglalja össze, amely a (33) gyűrű (32) nyúl­ványán van rögzítve. A (33) gyűrű alsó része a (47) süveggel kengyel által tartatik fogva úgy, hogy az egész (41) csővel függ össze. A leírt csuklószerkezet által úgy a hátsó kerék, mint pedig a mellső kerék játék nélkül és rugalmasan vannak és marad­nak azzal összekapcsolva és úgy a kere­kek fölemelkedése, mint pedig viszonyla­gos lefelé mozgása alkalmával á kerekek tengelyei a kerékpár szimmetria síkjára állandóan merőlegesek maradnak. A rugók rezgéseinek gyöngítése céljából fékező szerveket is alkalmazhatunk, amelyek pl. oly bádogtárcsákból állanak, melyek közül egyesek belső kereklyukkal és egy foggal ellátott peremmel bírnak, a többiek pedig négyszögletes belső lyukkal és fognélküli peremmel vannak ellátva. E tárcsákat fölváltva egy tokba helyezzük olykép, hogy a foggal ellátott tárcsák fo­gukkal az (50) tok peremének egy vá« jatába kapaszkodnak, a négyszögletes ki­vágással biró tárcsák pedig középső ré­szükkel az (1) villa (53) karimájának négyszögkeresztmetszetű végeire vagy pe­dig a nyeregtartó cső (45) végeire vannak erősítve. Egy domborított rugalmas tár­csa, amelyet az (50) tok (51) födele szorít le, egészíti ki a leírt súrlódószerkezetet, amely automobiloknál ismeretes módon működik, amennyiben a tárcsáknak fog­gal ellátott része az (50) tokba kapaszko­dik, amely az (5, 8) karokkal vagy pedig az (1, 2) villával függ össze, míg a tárcsák fognélküli része közepével az (53) és (45) karimák nyúlványával függ össze, amely a csukló másik tagjával van kapcsolatban. Az (51) födélnek ki- vagy becsavarolása által a rugalmas tárcsát többé vagy ke­vésbbé összenyomhatjuk és ezáltal a súrlódást szabályozhatjuk. A rúgóvégek mozgásának mérséklése céljából ezen végeket összekapcsolhatjuk a csuklók csapjaival olykép, hogy a me­rev támasztókarok által képezett kengye­lek helyett rugalmas kapcsolatot állítunk elő, mint az pl. az automobilok fölfüg­gesztő rugóinak hátsó végénél már eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom