63604. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán

— 3 — míg az a magasabban fekvő kazánelemet ki nem töltötte, sokféle más berendezés is alkalmazható. A tápvíznek bevezetése a kazánba a (60, 61) csöveken át történik, melyek között a (6) szabályozó szelep van közbeiktatva (13. ábra). A gőzfejlődésnek szabályozása a bevezetett tápvíz mennyiségének szabályozásával történik, ami önműködően, az egyik vízcső hőmérsékletének változásai következtében megy végbe. A kazán hőhatása ellenében védett (5) rúdnak egyik vége az egyik (4) tartóval, másik vége pedig az (51) emeltyűvel van összekötve. Ez az (51) emeltyű a (200) csővel is össze van kötve, mely a tűz legerősebb hatásának van kitéve. Az emeltyű a másik végén, az (54) tengelyt forgatja az (52) hajtó rúdnak és (53) forgattyúnak közvetítésével. Az (54) tengelyre szerelt (55) forgattyú és az (57) hosszúságváltoztató csavarral fölszerelt (58) rúd a tengelyt a (6) szabályozó szelepnek szeleptestével köti össze. Ha a (200) cső a hőhatás alatt kiterjed, az az (51) emeltyűt akként forgatja el, hogy a kazánba bevezetett tápvíznek mennyisége növekedik, míg ha a cső a tűznek gyöngülése következtében, vagy mert a kazánba hidegebb vagy több tápvíz vezettetik be, összehúzódik, a tápvíznek mennyisége kisebbedik. A tápvízszabályozó berendezés emeltyűjének egy másik foganatosítási alakja, egyik végén függélyes állásban van a kazánban a (43) csapra ágyazva (9. ábra), melynek (44) karja a kiválasztott vízcsővel van összekötve, fölső vége pedig akként van lehajlítva, hogy a tápvízlevezető szeleppel összekötött (46) kar keletkezik. Az emeltyű fölső vége a (45) csapon van ágyazva. A tápvíznek bevezetése a kazánba a (3) csövön át történik (2. ábra), a tápvíz egymás után jut be az első gyűjtőnek egyes kamráiba és az ezekkel összekötött csövekbe, míg a gyűjtőnek másik végéhez nem érkezik, ahol az átvezető csövön a következő gyűjtőbe megy át, míg végül az egyik (18) gyűjtőnek alsó részébe jut és ennek fölső részéből a másik (18) gyűjtőnek alsó részébe megy, melyből a gőz a gyűjtőnek fölső részén, a (30) csövön át távozik. A kazán egy második tápvízbevezető (39) csővel is ellátható (15. ábra), mely a kazánnak közepén vagy legalább is a kazánnak fölső része alatt van elrendezve. Ez a második tápvízbevezető cső azonban csak járulékos rész és korántsem szolgál a főcsőnek helyettesítésére. A kazánnak szerkesztésére használt csövek mind egyenesek, szabványos méretekkel, minőséggel és csavarmenetekkel bírnak. A csövek raktári áruból és közönséges csavarmetsző és más műhelyi szerszámoknak segélyével állíthatók elő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazán, jellemezve több, egymással láncolatosan kapcsolt, két gyűjtőből és ezeket összekötő csőnyalábból álló kazánelem és a víznek, a fölső kazánelemnek teljes megtöltése előtt az alsó kazánelembe való átfolyását meggátló szerkezetek által. 2. Az 1. alatt igényelt gőzkazánnak egy foganatosítási alakja, jellemezve ürös terükben hosszirányban beépített, végeikkel a szemben fekvő oldalfalakhoz csatlakozó és egymással szemben eltolt kamrákat képező válaszfalakkal bíró gyűjtők által. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt gőzkazánnak egy foganatosítási alakja, jellemezve a középrészen, a vizet szolgáltató kazánelem fölé érő, fölfelé irányult görbülettel ellátott cső segélyével összekötött kazánelemek által. 4. Az 1—3. alatt igényelt gőzkazánnak egy foganatosítási alakja, jellemezve több, egy-egy gyűjtőből és a gyűjtőnek egyik kamrájával összekötött bővebb csőből és ebbe beleillesztett, a