63597. lajstromszámú szabadalom • Vegyi villamfejlesztő

— 3 — mérete 36 X 43X40 em rézszulfáttal és konyhasó oldattal van megtöltve. Az elektródák cink és réz, a vegyi reakció pedig olyan mint a Daniell-féle elemnél. Magától értetődik azonban, hogy más elektródákat és elektrolyteket is alkalmazhatunk aszerint, hogy mily célra akarjuk az elemeket használni, mimellett azonban mindegyik esetben a felsorolt előnyök fönnállanak. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy negatív lemeznek, a 2. ábra pedig egy pozitív lemeznek keretét tünteti föl. A 3. ábra metszet az 5. ábra A—B vonala szerint. A | 4. ábra egy (18) elemből összetett telepnek távlati nézete, végül az 5. ábra a 4. ábrához tartozó fölülnézete. A negatív lemezeknek kerete (1. ábra) lant-alakban kéregpapirból vagy más megfelelő anyagból készül. Az (1) rekesz a rézszulfátkristályok fölvételére szolgál, a (2) rekesz pedig a gerjesztő folyadéknak be-és kifolyására, mimellett utóbbi rekesz (3, 4, 5, 6, 7) nyílásokkal van ellátva, melyeken át a folyadék a (8) rekeszben alkalmazott negatív lemezhez jut. A (8) rekeszt a nagy (9, 10, 11) nyílásokkal ellátott (12) és (13) keretek határolják, melyek megakadályozzák, hogy a negatív lemez a likacsos válaszfallal érintkezésbe jusson. A pozitív lemeznek kerete (2. ábra) hasonlít a negatív lemeznek keretéhez, attól azonban abban különbözik, hogy egy kéregpapirból vagy más nem likacsos anyagból készült (16) válaszfal által két részre van osztva, mely két rész egymással a válaszfalban alkalmazott (14, 15) lyukakon át közlekedik. Ennél a keretnél továbbá a (12 13) keretek hiányoznak, a folyadék áteresztésére szolgáló (17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24) nyílások pedig az (l1

) rekesznél vannak alkalmazva, mely rekesz épen úgy miat az (1) rekesz a rézszulfát kristályainak és oldatának fölvételére szolgál úgy, hogy az oldat a (81

) rekeszben a válaszfal mindkét oldalán alkalmazott pozitív elektródákhoz hozzájuthat. A (21

) rekesz az 1. ábra (2) rekeszének felel meg és ugyancsak gerjesztő folyadéknak fölvételére szolgál. A két (8) és (81

) rekesz az (1. és 2. ábrán) föltüntetett módon van kiképezve és oldalt az elektródáknak bevezetésére vezetékkel van ellátva, melyekben az elektródák úgy foglalnak helyet, hogy az alant leírt módon az egyes keretek között alkalmazott (33) válaszfallal (5. ábra) nem érintkeznek. A keretnek külső oldalán még (25) hornyok vannak alkalmazva, melyek (26) orsóknak a fölvételére szolgálnak, mely orsók a telepnek összetétele után az egyes kereteket szilárdan összetartják. A telepnek bizonyos számú elemből v;iló elkészítése céljából megfelelő számú kereípt egy sorban olyképen helyezünk el, hoj.)y azok egymással érintkeznek és hogy mindegyik negatív keret után egy pozitív keret) következik. Az egyes keretek közé egy ; vagy több, pergamentbői vagy más többé \ vagy kevésbé likacsos anyagból készült (33) válaszfalat (5. ábra) helyezünk be. Az első és utolsó kerethez egy-egy fából vagy más megfelelő anyagból készült táblát teszünk és azután az egészet a (26) orsókkal összefoglaljuk. A két végtáblának egyike két (27) és (28) csappal van ellátva, melyeknek egyike a (29), másika a (30) 'csatornával közlekedik. Ezeket a csatornákat az egymásra követköző (1, l1

) és (2, 21

) rekeszek képezik. Megjegyzendő, hogy a (16) válaszfalaknak (14) és (15) lyukai a (29) és (30) csatornákat egymással egymásután összekötik. A (27) és (28) csapokhoz egy-egy tömlő csatlakozik, melyek a (31) és (32) tartányokhoz vezetnek (4. ábra). Hogy a telepeket a folyadéknak az elektródáktól való eltávolítása által működésen kívül helyezzük, elegendő, ha a két tartányt mélyebbre állítjuk be, mint amilyen, mélyre a (29) és (30) csatornák nyúlnak, mikor is a folyadék a tartányokba ömlik és az elemek kiürülnek. A telepnek újbóli működésbe hozatala céljából elegendő, ha a tartányokat ismét megemeljük úgy, hogy a folyadék a (29) és (30) csatornákba visszafolyik és ennek foly-