63563. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép föl- és lemozgatott, a tehén tőgyére dagasztóhatással bíró fejőserlegekkel

karja. Az (e), illetve (h) hüvely ezen helyzetében a hüvelynek (f) furata egyúttal az ezen hüvellyel koncentrikusait elrendezett (h) hüvelynek (g) furatával födésbe jut úgy, hogy a (d) térbe külső levegő áramlik, mely által, minthogy az (i) rugalmas tömlő által képezett (j) tér a (b) csonka útján a szívóvezetékkel van összekötve, a rugalmas tömlő összeszoríttatik, illetve a pontozva berajzolt helyzetbe jut. Emellett a tömlő a tőgybimbóra könnyű nyomást fejt ki, miután a fölfelé mozgó (e) hüvely a tőgybimbó tövére, illetve magára a tőgyre gyönge nyomást gyakorol. Ezen elzárás azonban csak egy pillanatig tart, minthogy a (g, f) furatokon át történő légbeáramlás által ,a (d) térben uralkodó légritkitás megszűnik és az (e) hüvely kezdeti helyzetébe esik le. Ennek folytán a (d) tér ismét a szívóvezetékkel jut összeköttetésbe és a munkafolyamat ismétlődik. Mint az minden további nélkül kitűnik, a légritkítás foka a (d) térben ingadozik, ami a fejésre előnyös. Az (e) hüvely löketének határolására ennek a hüvelynek (k) hasítéka, illetve a (h) hüvelynek (k) hornya szolgál, melybe a (h), illetve (e) hüvelyben megerősített (1) pecek vagy csavar nyúlik be. Ezen hasíték, illetve horony egyúttal a hüvelyeknek egymáshoz képest való elforgását is megakadályozza. Az 1. ábrán föltüntetett fejőserlegnél a (h) hüvely, melyen a serlegnek (i) rugalmas tömlője van megerősítve, az (e) hüvelyen kívül van alkalmazva, míg a 3. ábrabeli fejőserlegnél a (h) hüvely az (e) hüvely belsejében van elrendezve. Ennek folytán a (h) hüvelynek fölső része (r) gumigyűrűvel van ellátva. A 4. ábrán föltüntetett zárószerkezetnél a (b') csonka lerézselés helyett (x) fura-< tokkal van ellátva, melyeken át a fejőserlegnek (d') tere a szívóvezetékkel van összekötve. Hogy a fejőserleghüvelyeknek lehetőleg nagy elmozgását és megfelelő dagasztást érjünk el, egy pulzátor van a fejőserlegekhez vezető csövezetbe beiktatva. Ily vezeték kettő vagy négy is lehet elrendezve, mert előnyös az egyes tőgynegyedeket nem egyidejűleg, hanem fölváltva kihasználni. Ecélból a fejőserlegekhez vezető csöveket időnkint többé vagy kevesbbé tökéletesen el kell zárni. A találmány célja már most az, hogy a szívóhatást időnkint elzáró légmótor hajtását a fejőserlegektől jövő légáram segélyével idézzük elő. Ebből a célból a találmány szerint a fejőserlegvezetékekbe kis lapátos kereket iktatunk, mely a fejőserlegek felől jövő légáram által folytonos forgásba hozatik. Ez a tejgyűjtő edényen alkalmazott és célszerűen szabályozható fordulatszámú lapátkerék a fejőserlegvezetékek számár^ szolgáló zárószervvel, pl. szegmenssel van ellátva úgy, hogy a lapátkerék folytonos forgásánál ezen zárószerv által az egyes fejőserlegvezetékek sorjában többé vagy kevésbbé tökéletesen elzáratnak. Már eddig is ismeretes, pulzációkat fejőserlegvezetékekben, azáltal előidézni, hogy egy forgatható billegő, a fejőserlegektől jövő tej által majd az egyik, majd a másik oldalra billentetik olyképen, hogy a billegőnek egyik vagy másik oldalán alkalmazott tejfölfogó tartályok a fejőserlegvezetékekkel köttetnek össze. Minthogy emellett a tej serlegvezetékeknek a billegő billentésével összefüggő időnkénti elzáratása a billegőnek legkisebb lengési szögétől és a billegő billentésenek csakis pillanatnyi tartamától függ, ezzel a szerkezettel a találmánybeli lapátkeréktől eltérőleg nem lehet oly erős pulzációt elérni, mely pl. a dagasztóhatást kifejtő föl- és lemozgatható tejserleg lefelé mozgatásának megindításához szükséges. Az ismeretes forgatható billegőnek továbbá hátrányai abban állanak, hogy az egyes tejserlegvezetékek sorjában egyenletesen nem zárhatók el és az időnkint; elzáratás, minthogy ez utóbbi — a találmány tárgyától eltérőleg — nem MZ állandónak maradó légkiszívatástól, hanem a kiszívatott tejnek folytonosan változó mennyi-