63491. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lépésszerű mozgásnak elektromos hullámok fölhasználása mellett való létesítésére

csakis akkor záródhatik, ha előzőleg az (E) mágnes áramköre megszakad. A késleltető relais horgonya pontozott helyzetébe azonnal beugrik, amint a (ZR) elektromágnest áram járja át; ezáltal a (sf) érintkezőnél záródik az (AB) áramforrásból kiinduló és (E) mágnesen áthaladó áram. A késleltető reális kétkarú horgonya ezen pontozottan föltüntetett kilengett helyzetéből a folytonos vonallal föltüntetett nyugalmi helyzetébe esak lassan juthat vissza, miközben az (rf) érintkező helyen az (AB) áramforrásból kiinduló második áramkör záródik. Megjegyeztetik, hogy az (rf) érintkező ezen második áramkört csakis akkor zárja, ha a horgony lassan átbillen, vagy az (sf) érintkezőnek első izben való bekapcsolásakor az (rf) kontaktus nem zárhatja a (D) mágnesen áthaladó áramkört; cél által érthető el ismert módon, hogy á kétkarú horgőny megfelelő végére forgathatóan oly érintkezőt erősítsünk, melynek egyik része szigetelt úgy, hogy a (rf) érintkező fölülettel fölfelé haladáskor szigetelő, lefelé haladáskor pedig vezetőanyag érintkezik. A (KB) áramforrásból kiinduló és koherereket tartalmazó áramkörnek, ill. (R) relaisnek az a szerepe, hogy a (VB) áramforrásból kiinduló áramkört (vc)-nél zárja és a (VR) közvetítő relaist működésbe hozza, miáltal a harmadik (ZRB) áramkör, melybe a (ZR) kósleltő relais van beikatatva (zc)-nél záródik és (sf)-nél előidézi a negyedik áramkörnek zárását, amelybe az (E) mágnes van iktatva, ami után, végül az (E) mágnes utolsó kikapcsolása után az első három áramkörtől függetlenül következik be az (fr) helyen az ötödik áramkörnek az zárása, melybe a (D) elektromágnes van beiktatva. A (VB) áramforrásból kiinduló áramkörnek beiktatását (ezen áramkör áramerőssége sokkal kisebb, mint amekkora volna az áramerősség a (ZRB) áramforrásból kifolyólag, mivel ennek áramköre önmagában az (E) mágnesen keresztül volna zárható) azon tapasztalat teszi szükségessé, hogy egy olyan érzékeny relais horgonya, mint amilyennek az (R) relaisnak kell lennia nem működik jól, ha közben olyan erős szikra keletkezik, mint amilyenek a (ZRB) áramforrásból kiinduló erős áramnak közvetlen be- vagy kikapcsolásakor kellene keletkeznie. Valahányszor villamos hullámok érkeznek, egymásután működésbe jönnek a (R) relais, azután a (VR) közvetítő relais, azután a (ZR) késleltető relais és végül az (E) mozgató mágnes. Bizonyos számú hullám után a betúkerék vagy pedig az áramzáró-szerkezet már be van állítva és ha ezután újabb hullámok nem érkeznek, úgy a (ZR) késleltető relais horgonyának lassú átbillenése folytán bizonyos idő múlva (rf)-nél záródik (AB) áramforrásból kiinduló áramkör, melybe a (D) mágnes van beiktatva. Ha a (KB) áramforrásból kiinduló áramkörbe nem volna a második (F') koherer beiktatva, úgy amint a horgony teljesen visszabillen az (rf)-nél keletkező szikra ismét zárná a (KB) áramforrásból kiinduló áramkört, mely az (E) mozgató mágnes utolsó működése alkalmával megszakittatott és pedig azért, mivel ezen Szikra az (F) koherert ismét vezetővé teszi; a (KB) áramforrásból kiinduló áramkör ismételt zárása azonban a betükar további elfordulását idézné elő. Azáltal azonban, hogy az (F') koherer olykép van elrendezve, hogy rögtön azután, hogy (rf)-nél szikra keletkezik, az (F') kohererre ütés gyakoroltatik — olykép, hogy ha a (D) mágnes jön működésbe a (kl) kopogtató a koherertől távolodik és akkor üt rá a kohererre, ha az áram (rf)-nél megszakad, — az (F) koherer ismét vezetővé válhatik, de a (KB) áramforrásból kiinduló áramkör mégis nyitva qprad, mivel most már az (F) koherer vesztette el vezetőképességét, minek következtében a mutató vagy kerék további fölösleges mozgásokat nem végezhet. Ha most újabb villamos hullámok érkeznek, úgy a (KB) áramforrásokból künduló áramkör zárása nem az (F) kohereren át történik, mivel ez az (rf)-nél keletkező szikra folytán még mindig vezető, hanem