63474. lajstromszámú szabadalom • Lazán fölillesztett tolóablakokkal és hasonlókkal való födés, főleg növényházak és melegágyak számára

tornákban vezetődik. Az (e) bádoglemezek, elől, hasítékszerű (f) kimetszéssel vannak ellátva és ilykópen kampókat képeznek. A (b) tartók mellső élén, a (d) csatornákban, vagy ezek előtt, (pl. külön ágyazó szögvasak segélyével) (g) csapok, vagy tengelyek vannak megerősítve (1. és 5. ábrák). A (b) tartóknak Öntvényből készítése esetén ezen (g) csapok, vagy tengely ek mindjárt egy darabban önthetők a (b) tartókkal, mimellett a csapok, vagy tengelyek az (e) bádoglemezek (f) kimetszéseinek pályájában feküsznek és a (d) csatornák hossztengelyére keresztben állanak. A növényház födelének zárt állapotában az (a) tolóablakok az 1. és 2. ábrákon teljes vonalakkal rajzolt helyzetet foglalják el. Ha most valamelyik tolóablakot ki akarjuk nyitni, azt mindenekelőtt előrehúzzuk, míg az (f) kimetszések a (g) csar pókra vagy tengelyeikre feküsznek és ezekkel forgási csapágyakat alkotnak, melyek segélyével a tolóabliakot a (g) tengelyek körül elforgatni és a pontozott vonalakkal rajzolt helyzetbe fölállítani lehet. A tolóablak annak visszabilientésével és fölfelé tolásával történik. Mindkét művelet igen gyorsan és csaknem fáradság nélkül foganatosítható. Hogy la nyitott tolóablakot a szél, vagy vihar által való lebillentés ellen biztosíts suk, az épületen, alul, mindegyik (a) tolóablak számára, rugalmas (h) kampók vannak elrendezve, melyekbe a tolóablakkeret alsó része becsappan és azokban önműködően elreteszelődik. E kampók a tolóablak zárásakor lábbal lenyomatnak úgy, hogy a tolóablakot ismét szabaddá teszik. Minthogy a tolóablak a függélyes (nyitott) helyzetben körülbelül egyensúlyi állapotban van, a (h) rögzítő kampó fölszadítása után könnyen be lehet azt zárni. A zárt tolóablakoknak önmagától való lecsúszása ellenében való biztosítására alul, a tolóablakkereten, kiugró (i) orrok vannak elrendezve (1. és 2. ábrák), melyek esetleg odaöntött, (k) ütközők mögé illeszr kednek, mely utóbbiak a (b) tartókban vannak megerősítve. E biztosítás természetesen más alkalmas módon is elérhető, pl. oldalt kinyúló orrok stb. segélyével. Az (a) ablakokon alkalmazott (1) fogantyúk azok könnyebb kezelését teszik lehetővé. A forgási csapágyak megfordítva is elrendezhetek, tehát, hogy a (g) csapok az (a) tolóablakokon, az (e, f) csapágykampók pedig elől, a (b) tartókon erősítteitiníek meg. Hogy a fönt ismertetett födést meleg-, ágyaknál is lehessen használni, a melegágy szekrény hátfalának kb. 75 cm. magasnak kellene lennie, ha a tolóablakok a normális, kb. 1.50 m. hosszúsággal bírnak. Melegágyaknál azonban ez a magasság megengedhetetlen, mert a növények túlmessze volnának az üvegtől és ennek folytán, a gyöngébb fény nem járván azokat elég jól át, nem fejlődnének kellőképen. Melegágyaknál 'ezért (6—11. ábrák) az (a) tolóablakokat keresztben felezzük és a két (al, a2) tolóablakfélt (z) csuklópántok segélyével úgy kötjük össze egymással, hogy az (a2) fölső ablakfél az (al) alsó ablakfélre lefektethető. Ezáltal kb. 75 cm. hosszú tolóablak áll elő az osztatlan, kb. 150 cm. hosszú tolóablak helyett. A fönt ismertetett (e, f)forgási csapágyszerkezet ez esetben az (al) alsó ablakfél közepén van elrendezve úgy, hogy az összecsapott tolóablak, amint 6. ábrán látható, az (e, f) kampók segélyével a (g) forgási csapon függélyes helyzetbe fölf elé forgatható. A leírt berendezés tehát már oly melegágyszekrényeknél is alkalmazható, melyeknek hátfala csak kb. 38 cm. magas. A tolóablakpár egyik vége ekkor egészen a földig er, míg a másik kb. 37.5 cm.-re a szekrény hátfalának fölső széle fölött fölfelé nyúlik, amint az a 6. ábrán a jobboldalon látható, (o)-val az alsó tolóablakfél keretébe beeresztett vezető görgők vannak jelölve, melyek a szekrény oldalrészein futnak a tolóablak mozgatásának megkönnyítése céljából. A tolóablak keret fölső élén célszerűen (p) fül van elrendezve, melybe egy, kb. 1 m. hosszú rúdon (11. ábra) megerősített (q) kampót lehet