63453. lajstromszámú szabadalom • Összeállítható és széjjelszedhető elembiztos házak

lati mükődarabból csapként kiálló vasbetétekre ráerősítjük. Ezen horgonyozás eszerint két szomszédos pillér vagy födémtartó között mindannyiszor ismétlődhetik, ahány burkolati téglapár az illető pillérnél vagy födémtartónál szerépel és ha a csőburkolatok darabonkint pl. 50 cm-nyi hosszúsággal bírnak, a horgonyozások egymással párhuzamosan ugyanily távolságban fognak haladni. A horgonyozások célja a stabilitás emelése az oszlopoknál és az egyenlőtlen megterhelések kiegyenlítése a födémszerkezeteknél. A mondottak értelmében a mellékelt rajzok a találmányt a következő foganatosítási alakokban tüntetik föl. Az 1. ábra két pillérnek, illetve födémtartónak tengelyén átfektetett harántmetszet a közbetolt lemezekkel és leirt átlós horgonyozással együtt. A 2. ábra hullámvonalas alakú betonlemez (e) a födemek és főfalak alkotására az alább még következő leirás szerint és közönséges tolólemez (d) egyszerű tér-< határolási célra, mindkettő harántmetszetben. A 3. ábra a találmányi ház fölállításának egy foganatosítási módját tünteti föl távlati vetületben. A szabadalmi ház második szerkezeti főelemeként tekintetbe jövő tolólemezek (Einschubplatten), mindhárom ábrán (c) hullámvonalas alakúak és pedig a szükséghez képest vagy mindkét, vagy pedig Csak egyik oldalukon; betonból valók, vasbetétekkel a hosszirányban, különösen a betolási széleken, amelyek a csőburkolatok hornyaiba beleillően vannak kiképezve. A födémtartók közé közbetolt ilyen betonlemez nagy hordképességénél fogva minden aláhéjjazás vagy egyéb segédeljárás nélkül azonnal mint kész födém használható. Az oszlopburkolatok szélessége szerint légüregek keletkeznek a kifelé és befelé, illetve (födémtartóknál) föfelé és lefelé eső hornyok közé tolt lemezek között, ha pedig középhornyok és ezek közé tolt lemezek is alkalmaztatnak, két ür keletkezik a térhatároló lemezek között, de képzelhető még ennél több levegőréteg is az alkalmazott párhúzamosan haladó hornyok és lemezek száma szerint. A leírt szerkezeti elemeken alapuló építkezési mód úgy egész épületek, mint részépítmények emelésénél fal- és födémszerkezet gyanánt egyaránt alkalmazásba jöhet. Az ekként létesülő elembiztos és széjjelszedhető ház fölállításánál követendő eljárásnak egy foganatosítási módja a következő: a terep egyengetése és kis alapzat részére történő földkiásás után az alapozás oszlopburkolatdarabokkal eszközölhető, azután talpsínt rakunk le az összes fölállítandó csőpillérek alá és ezeket karimákkal a talpsinre ráerősítjük, az oszlopok fölé pedig ismét középsint szerelünk karimák segítségével, mely középsinekre tovább az elsőemeleti csöveket szerelhetjük föl az alsó csövek karimacsavarainak fölhasználásával stb., a legfölső sineket (fejsint) vasból való födélszerkezettel kötjük össze és a tetőt befödjük, az oszlopcsöveket körülfalazzuk a kész burkolatokkal, összekötjük a horgonyokkal és a teherhatároló lemezeket a burkolatok közé toljuk, a födémtartó csöveket elhelyezzük és részint a sínekkel, részint az oszlopokkal kapcsoló csavarok (Ankerschrauben) segítségével összekötjük, azután a betonburkolatokkal körülfalazzuk és a födémlemezeket, valamint egyszerű menyezeti lemezeket a födémtartók közé toljuk, padlózatul egy linóleum burkolat szolgálhat, amelyet közvetlenül a lemezekre fektetetünk, füstelvezetőként (kürtő) az ismeretes csőburkolatok csőbetét nélkül használhatók, az eddig elkészített épületet bevakoltatjuk, ajtókat és ablakokat beakasztunk. A tolólemezeket a hornyokhoz merőleges irányban száraz állapotban toljuk be és kötőhabarccsal öntjük föl, az utolsó lemezt két felerészben két oldalvást lévő horonymélyedéssel. A mellékelt rajzok mindhárom ábráján az (a) jelzés a pillérekben, illetve födémjítartókban elhelyezett Mannesmatan-csöveket, a (b) jelzés a csöveknek pillérszerű