63401. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő telefonberendezésekhez, melyeknél a kapcsolás létesítése a központon csoport és vezetékkiválasztókon át történik

— 10 — áramkörét zárja és a vezetékkiválasztó nyugalmi állásába esik vissza. Az (M2) visszaállítórelaisvel egyidejűleg a (J2) differenciális relais (49, 53) menetei ugyancsak áram alá kerülnek, a relais azonban nem gerjed, mert a két tekercse­lés menetei egymással ellentétesek. Ez fő­leg azt gátolja meg, hogy a (P2) relais a (63) fegyverzet nyugalmi kontaktusa, a (37) 'fegyverzet munkakontaktusa, (41) fegyverzet munkakontaktusa, (52) fegy­verzet nyugalmikontaktusa úton áramot kapjon, továbbá hogy az (L) relais az (51) fegyverzeten át újból gerjedjen. A csoport­kiválasztók kiváltását most már a másik előfizető az előbb leírt módon végezheti. Míg a vezetékkiválasztón az (Y) relais gerjesztve nincs, ezt a fölhívó előfizető éppen úgy, mint a csoportkiválasztókat is bármely pillanatban kiválthatja, mi azért szükséges, mert igen gyakran megtörténik, hogy a fölhívó előfizető, pl. a kiválasztó áramimpulzusok indítása közben észre veszi, hogy hibás számot állít be, miért is hallgatóját még a beállítás befejezte előtt fölakasztja. Ekkor természetesen meg kell gátolni, hogy valamely kiválasztó fekve maradjon. Amint a kiváltás a vezeték­kiválasztó (Cl) relaisjéig tovább terjed, ugyanúgy, mint ahogy az a csoportkivá­lasztónál történik, az (M2) kiváltóelek* tromágnesek kapcsolódnak be a (63, 37, M2, k9) úton és az a (P2) relaishez és a vezetékkiválasztó további segédrelaisihez az árambevezetés megszakad. A (J2) relais fegyverzete az (M2) kiváltóelektromágnes bekapcsolódásánál a leírt módon lesza­kad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási elrendezés önműködő tele­fonberendezésekhez, melyeknél az elő­fietővezetékeket a szabad kiválasztók összekötővezetékeivel összekötő kap­csolóberendezések mögött a kapcsoló-és vezérlőimpulzusokat a vezeték egyik oldaláról annak másik oldalára to­vábbadó átvivőrelaisk vannak alkal­mazva, jellemezve az átvivőrelaiscso­portnál alkalmazott átkapcsoló beren­dezés által, mely a beszélgetővezeté­keknek megérkező és továbbmenő ol­dalait csakis akkor engedi egymással kapcsolatba jutni, mikor a fölhívó elő­fizető állomás az összes kapcsoló és vezérlő impulzusokat leadta. 2. Az 1. alatt védett kapcsolási elrendezés foganatosítási alakja, azáltal jelleg mezve, hogy a megérkező és tovább­menő vezetékoldalak kapcsolására az átvivőrelaiscsoportnál oly (J, Jl) re­laiselrendezés van alkalmazva, melyet visszafelé vezetékkiválasztó, illetve ev­vel egyenlő értékű kapcsolótag hoz a kívánt vezetékre való beállása után működésbe. 3. Az 1. és 2. alatt védett kapcsolási el­rendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vezeték megérkező és továbbmenő oldalainak kapcsolá­sára szolgáló (J, Jl) relaiselrendezés az átvivőrelaiscsoportnál a beszélgető vezetékkel van kapcsolva és a beszél­getővezetéknek a vezetékkiválasztónál történő megfelelő átkapcsolása által annak minden beállítása után tekintet nélkül a vezeték elfoglalt vagy el nem foglalt állapotára, működésnek indul. 4. Az 1. és 2. alatt védett kapcsolási el­rendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a beszélgető vezeték megérkező és továbbmenő oldalainak kapcsolása után az erre szolgáló (J, Jl) átkapcsolórelais elrendezés a be­szélgető vezetékről önműködően le­kapcsolódik és hogy azt a beszélgető összeköttetés bontásáig a vezetékbe újból bekapcsolni nem lehet. 5. Az 1. és 2. alatt védett kapcsolási elren­dezés foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a beszélgetővezeték megérkező és tovamenő oldalainak egyszer létesült kapcsolatát az átvivő­relaiscsoportnál a beszélgető összeköt­tetés bontásáig bontani nem lehet. 6. Az 1. és 2. alatt védett kapcsolási elren­dezés foganatosítási alakja, azáltal jel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom