63400. lajstromszámú szabadalom • Gép ellenőrző nyomattal bíró lyukasztott csíkok előállítására vagy lyukasztott csíkok szövegének közönséges írásba való átírására elektromos úton

— 6 — a (8) elektromágnesen át a fölső (65) át­kapcsoló forgáspontjához áramlik, innen a legfölső (68) kefecsoport jobboldali ke­féjéhez és a (66) kontaktusdarabon át ennek középső keféjéhez, innen pedig a következő átkapcsoló forgáspontjához megy és így tovább az összes következő átkapcsolókon és keféken át a legalsó (68) kefecsoport középső keféjéhez, mely­től a (19) kefepáron át a kondenzátor má­sik sarkáig áramlik. Ekkor a (8) elektro­mágnes gerjed, a (2) kilincskerék, a betü­korong és az ennek (1) tengelyén alkal­mazott (30) kefekar megáll, a (16) ten­gelyt a (10) emelő mechanikus vagy elektromos úton kiváltja, a tengely fo­rogni kezd és a (18) kontaktusdarabon át a (21) kefepár keféit összeköti egy­mással. Ennek következtében a mellék­kapcsoló (27) kapcsolóemelője feszültség alá kerül és annak megfelelően, hogy az illető helyen a hatodik sorban van-e vagy nincs-e lyukasztás, a közvetlen áram­körbe vagy a (31) kefe, vagy a (40) elek­tromágnes kapcsolódik be, melynek kap­csolási elrendezése és működési módja ugyanaz, mint az 1. ábrán látható gép megfelelő mágneséé. A (9) fegyverzet­emelő visszavezetése és a kondenzátor töltése is ugyanúgy történik, mint az 1. ábrán leírtuk. Az 1. és 2. ábra szerint alkalmazott (65 és 27), illetve (24 és 27) fő- és mellék­kapcsolókat lyukasztott csík helyett bil­lentyűzet segélyével is lehet működtetni a billentyűk alatt alkalmazott kombináló­sínek közvetítésével, mint ahogy azt a 7—21. ábra alapján ismertetni fogjuk. A (65) főkapcsoló és (68) kefecsopor­tok egyszerűsített kapcsolási elrendezése látható a 4. ábrán. Ennél az egyik kefe­csoportról és a hozzátartozó főkapcsoló­ról az áramátmenetet a következő cso­portra egy-egy rövid, fölváltva a középső­kefék és a szomszédos kapcsolók forgás­pontjai között alkalmazott összekötő ve­zeték létesíti .Ekkor a (65) kapcsolók és (68) kefecsoportok között három kap­csolóvezeték helyett kettő is elégséges. C) Az 5. és 6. ábrán látható séma szerint szerkesztett gép általános elrendezése, Az 5. és 6. ábrán az öt és hat elem kom­binációjából álló lyukasztásokat létesítő, vagy ilyenek által működtetett gép to­vábbi sémási láthatók, melyek az eddig leírt sémától lényegében a kombinálókol­lektor különleges elrendezésében térnek el. Ez a kollektor itt fix módon van elren­dezve, és egyidejűleg a vezérkollektorral is össze van kötve, úgy hogy az összes (68, 33, 34, 35) kollektorkefék az (1) tengely közös (30) karjára vannak sze­relve és egyetlen fogással emelhetők le az említett kollektorokról, mikor ezeket tisztogatni vagy lecsiszolni kell. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy az | (1) tengely által mozgatandó tömegek igen kicsinyek. Maga a kombinálókollektor öt meg nem szakított (69) és öt megszakított (7) súr­lódó gyűrűből áll. Két-két különböző nemű szomszédos (69, 70) gyűrű egymás­sal a párosával összekötött (68) kefék ál­tal képezett egy-egy kefepár útján van egymással kapcsolva. A megosztott (70) surlódógyürű kontaktusdarabjai a meg­felelő (65) átkapcsolónak fölső (munka) és alsó (nyugalmi) kontaktusaival van­nak fölváltva összekötve, mint azt a két 5. és 6. ábrán a vonalkázás világosan jelzi. A megoszlott (70) surlódógyürű kon­taktusainak száma ezért akként van meg­szabva, hogy a legalsó (65) átkapcsolóhoz tartozó gyűrű harmincegy (esetleg har­minckét), a többi (70) súrlódógyűrü pe-i dig egymásután tizenhat, nyolc, négy és két egymástól szigetelt részre van osztva. A négy alsó (65) átkapcsoló forgáspontjai a meg nem szakított (69) surlódógy'űrűk­höz vannak kapcsolva, a legfölsőé peotg a + — áramfolyás egyik sarkához, melynek másik sarka a legalsó (69) súrlódó gyűrű­vel van kapcsolva. Ebből az következik, hogy a (8) elek­tromágnesen, a (65) átkapcsolókon, a kombináló kollektor részein és a (68) ke­féken csakis akkor mehet át áram, mikor a (30) kar a kefecsoporttal együtt a kol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom