63387. lajstromszámú szabadalom • Távgépírókészülék

- 9 -a (46) emelőt a vonaljelfogó áramkörébe iktatott (48) kontaktussal, hogy ily módon ezen áramkört valamely billentyű lenyomása esetén zárja, illetve annak elbocsátásakor megszakítsa vagyis más szavakkal, hogy a fölvevő állomás vonaljelfogóját működtesse. A fölvevő állomáson ellenben a helyi jelfogó működése csupán abban áll, hogy az író áramkört al (47) kontaktusnál zárja és megszakítsa. A helyi jelfogónak egyfelől a föladó, másfelől a fölvevő állomáson való működését az alább következő fejezetből fogjuk teljesen megérteni. A vonalj elfogó és a hozzátartozó áramkör kapcsolása (10. ábra). A vonalj elfogónak azon részeit, melyek a különböző áramkörök kapcsolásánál szerepeltek, már ismertettük az előbbi fejezetekben az illető áramkörök leírásánál. Most még csak az egyes részek összeállítását kell röviden megmagyaráznunk, hogy a vonaljelfogó egész szerkezetét megérthessük és a hozzátartozó áramkör kapcsolását kell ismertetni. Mint láttuk, mindig csak a fölvevő írógéphez tartozó vonalj elfogó van működésben, még pedig a föladó helyi jelfogója hat arra oly módon, hogy általa a fölvevőgép kapcsoló áramkörét a föladógép kapcsoló áramkörének megfelelően zárhatjuk, vagy megszakíthatjuk. Ebből következik, hogy a vonaljelfogó áramkörét úgy kell kapcsolni, hogy a mindenkori föladó vonalj elfogó ja ki legyen kapcsolva, helyi jelfogója ellenben be legyen iktatva az áramkörbe, míg a fölvevőnél épen megfordítva a helyi jelfogónak kell kikapcsolt, a vonalj elfogónak pedig bekapcsolt állapotban lennie. Ügy a vonaljelfogónak, mint a helyi jelfogónak benne kell feküdnie a vonaljelfogó áramkörében, mert hiszen az írógép egyszer föladó, máskor fölvevő állomás gyanánt szerepel. Midőn a vonaljelfogó áramkörébe bekapcsolt (62) elektromágnes a fölvevőnéil mágneseződik, magához húzza a (63) horgonyt és zárja a kapcsoló telep mellékáramkörét a (67) kontaktusnál. Ugyanekkor a (63) emelőkarra erősített (59) horog elbocsátja az (58) emelőt, miáltal annak egyik vége a (61) rúgó hatása folytán a (60) kontaktussal érintkezik s ezáltal zárja a mozgatótelep (56) mellékáramkörét a fölvevőnél, míg másik vége a (70) kontaktussal jut érintkezésbe s ennek folytán zárja az író áramkörnek az utolsó billentyűhöz tartozó (71) ágát úgy, hogy mikor a (26) mutatófej az ezen vezetékágba bekapcsolt s az utolsó billentyűnek megfelelő (21) kontaktuslap fölött állva marad, akkor a (69) elektromágnes mágnesessé válik, magához húzza az (58) emelőt s ezáltal a mozgatótelep mellékáramkörét is megszakítja. Amint a (62) elektromágnes elvesztette mágnesességét, — ami mindannyiszor bekövetkezik, mikor a föladó helyi jelfogójának (46) emelője a (48) kontaktustól eltávolodik, vagyis mikor a fölvevő (38) mágnese elbocsátja a (32) horgonyt — a (63) emelőkar visszatér nyugalmi helyzetébe s ezáltal megszakítja a kapcsoló mellékáramkört a fölvevőnél. A fölvevő mozgató mellékáramköre és író áramköre azonban még zárva marad mindaddig, míg a (69) elektromágnes nem mágneseződik, minek következtében az (58) emelő az (59) horog mögé ugrik. Ez csak az utolsó billentyű lenyomása esetén következik be. A vonalj elfogó áramkörének kapcsolása különböző aszerint, amint a két állomást egy drót és a föld (telegrafikus öszszeköttetés) vagy pedig két drót köti össze (telefonikus összeköttetés) végül amint dróttalan összeköttetést létesítünk. Telegrafikus összeköttetés esetén (10. ábra) a kapcsolás a következő: A föladónál a (17) emelő úgy van beállítva, hogy a (19) kontaktus közömbös helyzetet foglal el, vagyis kimozdul az (50, 51) kontaktusok közül. Az emelő akkor foglalja el ezt a helyzetet, mikor a kapcsoló főáramkör zárva van és az író áramkör meg van szakítva. A rugalmias (50, 51) kontaktusok ezen esetben érintik egymást.