63387. lajstromszámú szabadalom • Távgépírókészülék
— a tet, nem csak a fölvevő állomás kapcsoló áramkörét nyitja és zárja, hanem a mozgatott rész hajtó szerkezetét is működésbe hozza és zárja a föl vevőnél az író áramkörnek az utolsó betűhöz tartozó ágát úgy, hogy mikor a távgépírás befejeztével az utolsó betűt lenyomjuk, a mozgatott rész hajtószerkezete megáll, s az említett vezetékágban az áram megszakad. Tehát a föladó állomásról nemcsak az ott lévő készüléket lehet önműködőlég készenléti helyzetbe hozni, működtetni és megállítani, hanem a fölvevő állomáson lévő készüléket is úgy, hogy ez utóbbi helyen nem szükséges külön személyt alkalmazni a teendők végzésére. ' A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező távgépíró készülék részeit, az áramköröket és a kapcsolásokat sematikusan tünteti föl és pedig az I., 2., 3. ábrák az egyes írógépeken alkalmazott berendezést ábrázolják oldalnézetben, elölnézetben és fölülnézetben, a 4. ábra a betűkapcsoló tárcsa oldalnézetét és részleges metszetét mutatja a mutatóval, a hajtókészülékkel és kapcsolószerkezettel együtt, az 5. ábra a betűkapcsoló tárcsa egy részének elölnézete, a 6. ábra a zárókészülék fogainak és a horgonynak helyzetét mutatja, ha a betűkapcsoló tárcsa kontaktuslemezeit legöngöngyölítve képzeljük, a 7. ábra a mozgató telep áramkörének, a 8. ábra a kapcsoló telep áramkörének, a 9. ábra az írótelep áramkörének, a 10. ábra pedig a vonaltelep áramkörének kapcsolási sémáját tünteti föl azon esetben, midőn a két államás egy drótvezeték és a föld által van összekötve, míg végül a II. ábra a vonaltelep kapcsolási sémáját tünteti föl azon esetben, ha a két állomás két drót által van összekötve. A találmány kellő megértése céljából az alábbiakban először leírjuk sorban az egyes főbb alkatrészeket s azután azoknak összműködését magyarázzuk meg. Az egyes írógépeken alkalmazott berendezés (1., 2., 3. ábra). Az említett ábrákban magának az írógépnek csak a találmány szempontjából lényeges azon alkatrészei vannak föltüntetve, melyeknek segélyével a gépet tetszésünkhöz képest föladásra, vagy fölvevésre állíthatjuk be. A közös (1) tengely körül forgatható (2) billentyűkarok mindegyike (3) fogban végződik. A tengely, a billentyükarok és ezeknek fogai vezető anyagból valók. A billentyükarok (3) fo-i gainak szabad végei mindnyájan egy, a a (1) tengellyel párhúzamos egyenes vonalba esnek és együttesen az úgynevezet „billentyükar fésűt" alkotják. Mindegyil billentyűkar fogának meghosszabbítása ban csak egy pár mm.-nyire annak szabat végétől egy másik (4) fog, az úgynevezet „solenoid fog" vége fekszik. Ezen solí noidfogak egy szigetelő anyagból készül közös (5) tengelyen mereven Vannak me| erősítve s együttesen alkotják az úgyní vezett solenoidfésüt". Ezt az elnevezé; azért választottuk, mert minden egyt solenoidfog egy (6) drót által van össz< kötve az egyes (2) billentyükarok alatt e rendezett (7) solenoidok tekercseivel ezen solenoidok (8) magja szigetelő ös szeköttetésben áll az illető billentyűkarr úgy, hogy mikor a solenoid tekercsé áram fút át, a (8) mag a billentyűkart 1 húzza. (Mint később látni fogjuk, a kezd billentyűhöz nem tartozik solenoidfog). (8) mag mint később le fogjuk írni, akki fogja lehúzni a megfelelő (2) billenty kart, ha a gép mint fölvevő írógép műk dik. Az egyes solenoid tekercsek más Vége, kivéve az utolsó billentyűkarhi tartozó solenoidot, a (24) drótok által e közös (25) fémlappal van összekötve, szomszédos billentyűkarok (3) fogait ej felől és a szomszédos (4) solenoidfogal másfelől a szigetelő anyagú (9) lemez választják el egymástól. Ezen (9) lemez egymástól 2—3 mm. távolságban, fog módjára vannak megerősítve a billent] karok (1) tengelyével párhúzamos és fordítható (10) rúdon, egymással céls
