63386. lajstromszámú szabadalom • Szivarkatöltőgép

egy kivezetőnyilással, illetve csatornával van ellátva, a (14) szivarkahüvelyek szá­mára. Ezen kivezetőcsatornák szabad vé­gükön fölül nyitottak, homlokoldalukon azonban zártak úgy, hogy az utolsó, il­letve legkülső (15) szivarkahüvely a (16) csatornavégből 2. és 5. ábrákon látható módon csakis fölfelé távolítható el. A szivarkahüvelyek eltávolítására (17) ten­gely körül forgó (18) csillag-keresztmet­szetű dob szolgál, melynek (19) nyúlvá­nyai a (16) csatornavég megfelelő résein keresztülnyúlva, a legkülső szivarkahü­velyt kiemelhetik. Ezen (18) dobok ten­gelyén 8. ábrán látható módon (27) ki­lincs ül, mellyel egyfelől (28) állítókilincs működik együtt, másfelől pedig együtt­működnek a (25) vezetékben vezeteti: (22) mozgatókilincsek, melyek a (10) mozgatókar (11) tengelyén ülő (21) Kel­karú emelő (23) végeihez vannak csukló­san megerősítve. A kapcsolat olyan, hogy midőn a (10) mozgatóemelő egyik irányba kileng, ugyanakkor a (22) kilincs az ellen­kező oldalon lévő (18) dobot forgatja el egy osztással, miáltal a régi megtöltött szivarkahüvely helyét új, üres szivarka­hüvely foglalja el. A szivarkahüvely megtöltése céljából tudvalevőleg szükséges a töltőcső véget a szivarkahüvely végébe betolni. Ezen célból jelen találmánynál az (5), (7) fél­hengerfölületek alkotta cső végén ülő (33) töltőcső mentén (6. és 7. ábrák) a ferde végződésű (35) töltőcső van hossz­irányban eltolhatóan elrendezve. Ezen (35) cső belső vége a (33) csövet körül­veszi, míg külső végének belső része a (33) cső belsejének folytatása. (37) rugó a (36) vezetékben mozgó (35) csövet ál­landóan a 6. ábra szerinti belső helyzeté­ben igyekszik megtartani, melyben sza­bad vége a (18) dobon ülő (20) szivarka­hüvelybe nem nyúlik be úgy, Hogy ezen helyzetben a (35) töltőcső a (18) dob mozgását nem akadályozza. Midőn azon­ban a (32) töltőrúd betolásával dohány érkezik a (33, 35) csőrészekbe, úgy a súrlódás (37) rugó ellenében magával viszi a (35) töltő-csővéget úgy, hogy az a (20) szivarkahüvely végébe a szükséges mértékben behatol. A szivarkahüveiyt eközben hátracsúszásában a (13) tartánv­nak a dob homlokfalához simúló hátsó fala akadályozza meg, hogy pedig a szi­varkahüvely mellső része a (35) töltőcsc­végről a dohány betolása közben le ne csússzék, arra szolgál a töltőcső vége fö­lött ülő (38) szorítópofa, mely a (39) ru­galmasan föl-alálenghető kar végén ül. Midőn a (39) karnak fölfeléhajló (40) része jut a (36) vezetékbe, úgy a (38) pofa nekinyomódik a (35) csővégnek és ezáltal a szivarkahüvely-véget a (35) csőhöz rög­zíti. A találmány működése és használati módja az eddigiek alapján világos: Az (1) dohánytartány jobb- és baloldali reke­szébe helyezett dohány pl. a (6) lengő­lapnak föltüntetett jobboldali helyzete mellett a baloldalon tölti meg a (4) fenék­lap vezetőrészét és a dohány (6) lapnak balra yaló kilengésekor hengeralakúra összenyomatik. Ugyanakkor a jobboldali (22) kilincs a (18) dobot egy osztással el­forgatja, és a legkülső (15) szivarkahü­veiyt a jobboldalon, a töltésre kész (20) helyzetbe hozza. A (10) karnak baloldali szélső helyzetébe való kilengetése után a baloldali (32) töltőrudat benyomjuk, miáltal a (35) töltőcső-vég előbb behatol a szivarkahüvelybe, azután pedig a hü­vely megtelik dohánnyal. Ennek meg­történte után a töltőrudat visszahúzzuk és a (10) kart ellenkező irányban lenget­jük ki, mikor is az egész munkafolyamat a másik oldalon ismétlődik azonos mó­don. A megtöltött szivarkahüvelyek az alsó (24) tartányba hullnak bele, ahonnan eltávolíthatók. A rajzon bemutatott kiviteli alak csak példaképen szolgál, melytől a találmány számos eltéréssel is készíthető, anélkül, hogy ezáltal lényegében változást szen­vedne. Házi célokra esetleg elegendő, ha a ké­szülék csak egyoldalosan képeztetik ki, míg gyári célokra több készülék egyesít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom