63376. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelző- és vezérlőkészülékeken

— 4 — olyan, hogy a (8) fegyverzet teljes behúzása után a (14) pecket elbocsátja s a fegyverzet kihúzása közben a pecek a rúgót nem érinti. A billentyűzet mindegyik betű számára egy (17) billentyűvel bír, melynek (18) szárai a (19) födőlap és a (20) vezetőlap furataiban vezettetnek. A (21) rugók a billentyűket emelt helyzetben tartják. A (22) lengő karokon két eltolható (23, 24) akasztólemez van fölfüggesztve, melyek mindegyik billentyűcsap számára egy lyukkal bírnak. A (25) rúgó az akasztólemezeket mellső helyzetükbe igyekszik szorítani. Mindegyik billentyűszáron a két (26, 27) kúppal és az ezek között fekvő (28) horonnyal bíró test van megerősítve. Ha egy billentyű lenyomatik, a (27) kúp a (23, 24) akasztólemezt a (25) rúgó felé előretolja, amíg a (28) horony a (24) lemezzel szembe nem kerül, amikor is ez a horonyba kissé beugrik s ezáltal a billentyűt leszorított helyzetben rögzíti. Ugyanekkor a (23) lemez az összes többi billentyű (26) kúpjai alá fog s ezeket elreteszeli úgy, hogy nem szoríthatók le. A (23, 24) kettős akasztólemezen elrendezett (29) villa a (31) kapcsoló (30) karjába kapaszkodik, míg az előbbinek másik (32) karja két szigetelt (33, 34) tűt hord. Ha a (23, 24) akasztólemez hátratolatik, a (32) kar lefelé fordul s a (33, 34) peckek a (35, 36) kontaktusrúgókat két velük szemben álló (37, 38) rúgóhoz szorítja. A (35, 36) rugók két ferde szárnnyal bírnak, melyek olyan alakúak, hogy a (33, 34) peckek lemozgásuk első része alatt a szárnyak külső oldalához szorúlnak, majd pedig a szárnyakat elhagyják, mire a (35, 36) rugók szétválnak. A (33, 34) peckek fölemelkedésük alkalmával a (35, 36) rugók oldalsó szárnyai mögött haladnak el úgy, hogy a (35, 36) rugókat a (37, 38) rugóktól távoltartják. Ha a (32) emelő legmélyebb helyzetbe jutott, tehát a (35, 37 és 36, 38) kontaktusok ismét nyittatnak, a (39, 40) rugókat szorítja egymásra. A * (32) karon elrendezett (41) lágyvasdarab a (42) acélmágnes fegyverzetét képezi s a (32) karnak egyik, vagy másik véghelyzetében való rögzítésére szolgál. A billentyűk (18) szárának egy résén egy (43) emelő egyik karja nyúlik át, melynek másik karja a függélyes (44) hüvelyben eltolódható (45) kontaktuspecekbe kapaszkodik úgy, hogy ez utóbbi a billentyű lenyomásakor megemelkedik. A (45) kontaktuspecek az (1) betűkerék alatt körívben egyenletesen vannak elrendezve. Az (1) betűkereken elrendezett (46) fogaskerékbe a (47) kilincs kapaszkodik! (5. és 7. ábra). A kilincs hátsó karja a (48) rúgóban végződik, mely a (49) állítócsavarokkal úgy állítható be, hogy a kilincs nyugalmi helyzetében szabadon, hagyja a (46) kerék összes fogait az egyetlen eirősebben kinyúló (50) fog kivételével. A (47) kilincs hátsó karján elrendezett (51) fegyverzet két (53, 52) elektromágnes között fekszik, melyek közül az (52) elboesátómágnes arra szolgál, hogy a (47) kilincset az (50) fogból kiemelje, míg a másik, (53) fogómágnes arra szolgál, hogy a (47) kilincset a (46) kerék kis fogainak egyike elé állítsa. Az (54) elektromágnes (55) fegyverzete az (56) kétkarú emelőre van erősítve úgy, hogy ha a mágnes fegyverzetét vonzza, az emelő másik karján elrendezett (57) tégely vagy ütköző a betűkerék kerületéhez ütközik és ha az (57) nyomótalp és » betükerék között ismert módon egy papírszalagot és egy festékszalagot vezetünk, akkor az (57) nyomótalp minden ütése egy betűt nyomtat a papírszalagra. A (47) kilincs és az (56) emelőn elrendezett (58) ütköző közé az (59) kar nyúlik, mely a (60) kapcsolóhoz tartozik. Valahányszor a kilincs megemeltetik, az áramkapcsolót egyik véghelyzetébe billenti át, míg a nyomtatáskor az (58) ütköző billenti át a kapcsolót a másik véghelyzetbe. Valahányszor a kinyúló (50) fog halad a betűkerék fogaskereke mellett elrendezett (61) kontaktus mellett, ez áramkört, zár a (62) elektromágnesen keresztül (5. ábra), melynek (63) fegyverzeté a (23, 24) akasztólemezeken van elrendezve. Ha az •