63333. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síkszitás és hengeres papírgyártó gépeken az anyavíz hozzávezetésére

Megjelent liM4. évi április hó a9-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 63838. szám. XIII/a. OSZTÁLYBerendezés síkszitás és hengeres papirgyártógépeken az anyag víz hozzávezetésére. J. M. VOITH GÉPGYÁRI CÉG HEIDENHE1MBEN. A bejelentés napja 1913 február hó 15-ike. A jelenleg használatos síkszitás és hengeres gépek munkasebességének növelését leginkább a lapképződésnek a növekvő sebességgel fokozódó hiányossága akadályozza meg. Ennek külsőleg észrevehető jelei a még folyékony anyagrétegben föllépő haránthullámok és a kész lapnak széthúzott, felhős, egyenlőtlen szövete. Oka pedig a szitának az anyagvízzel való még használatos hibás táplálása. A jelenleg használatos eljárásnál az anyagvíz a szitára oly sebességgel jut, mely gyakran jelentékenyen kisebb, mint a szitasebesség. A szitának tehát az anyagvízáramot a ráömlés pillanatában fennálló sebesaégkülömbséggel gyorsítania kell. E közbem a következő folyamatok mennek végbe: Az anyagvízáramnak, melyet a következőknek könnyebb megértése végett egymás fölött fekvő, vékony rétegekből állónak tételezünk fel, ráömlése után rövid idő múlva már az első víztelenítés megy végbe. Ezen pillanatban természetesen a szitasebességet megközelítően csak a szitát közvetlenül érintő, legalsó anyagvízréteg vette át vagy a víztelenítés, vagyis a nemezelődés pillanatában veszi át. A felsőbb rétegek sebességei azonban kisebbek és pedig annyival, amennyivel ezen rétegek a szita felett magasabban fekszenek. Ezen folyamatok a következő anyagvízrétegeknél hasonló módon ismétlődnek* míg a víztelenítés és a nemezelés végbe megy, illetőleg még anyagrétegek folyékonyak. A fölső anyagvízrétegek tehát a szitával elősiető alsó anyagvízrétegekhez képest úgyszólván visszafolynak; ezen visszafolyás általában annál erősebb, minél nagyobbak a munkase'bességek, illetőleg a szita és az anyag között fönnálló sebességkülömbségek. A visszafolyó anyagvízáramnak az épen elkészült vagy keletkező, gyengéd rostnemezrétegekre gyakorolt pusztító hatása könnyen belátható. Töltőanyagrészecskék leöblíttetnek és más pontokon rakódnak le, rostnyalábok átforgattatnak, a finom rostnemezek összekuszálódnak és elszakadnak. A haránthullámok képződését is a leírt folyamatok okozzák, amennyiben az összetartó és tapadási erőknek vagy a tehetetlenségnek túlsúlyához képest a szita az anyagvízáramot időszakosan magával ragadja és elbocsátja, vagyis az anyagvízáramban a szita menetéhez harántosan torlódások és mélyedések keletkeznek. Ezen folyamatok fölismerése után a je-