63328. lajstromszámú szabadalom • Léghajó kikötő

Megjelent 1914. évi április hó 29-én. MAGY. GGTTJ, KIU. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 63828. szára. V/h. OSZTÁLY. Léghajókikötő. KAUERTZ WILHELM KERESKEDŐ DÜSSELDORFBAN. A. bejelentés napja 1913 június hó 2-ika. Léghajóknak a védőcsarnokokból való kihozatala tudvalevőleg mindig meglehe­tősen veszélyes, mert a léghajó igen köny­nyen a csarnokfalhoz nyomatik és elpusz­títtatik, ha abban a pillanatban, amidőn a léghajó a csarnokból való távozásánál vagy abba való visszatérésénél részben a csarnokon kívül van egy bár csak cse­kély oldalsó szél lökés keletkezik, vagy a szél hirtelen megfordul. Ezen hátrányt a lehetőség szerint úgy igyekeznek elke-t rülni, hogy a csarnokból való távozást, illetve a csarnokba >való visszatérést akkor eszközlik, ha a csarnok és a szél iránya egymással megegyezik. Helytálló csarno­koknál azt a kedvező pillanatot ki kell várni, amíg a szél a megfelelő irányba fordul, míg forgatható vagy kerek csarno­koknál az említett megegyező irány közr vetlenül betartható még pedig az előbbiek­nél a csarnok megfelelő mérvű elforga­tása, az utóbbiaknál pedig az épen a szél­irányban fekvő kapu használása által. Ezen összes rendszereknél azonban mindamellett nem kerülhető el, hogy épen abban a pillanatban, ha a léghajó az aránylag szűk kapun keresztülhalad, a szél hirtelen megfordulása vagy pedig oldalsó, esetleg csak gyönge és rövid ideig tartó széllökések a léghajót ne veszé­lyeztessék. A találmány tárgya új csarnokrendszer, amelynél a föntemlített hátrányok egy­általán nem következhetnek be, amennyi­ben már a léghajó kikötő helye is meg^ védetik a csarnok által káros széltől és az átjárónyílás úgyszólván egészen el van kerülve vagy legalább tetszőlegesen és oly nagyra állítható, hogy a léghajót ki- vagy behaladása közben veszély nem érheti. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy az egész csarnok, amely külsőleg szilárd hosszcsarnok alakjával bír, hosszában két részre van osztva, amelyek külön­külön vagy együttesen is egy a középten­gelyen kívül fekvő szilárd pont körül el­forgathatok. Ezáltal először is lehetővé tesszük az egésznek, tehát a csarnokká összekapcsolt részeknek bármely irányban való beállí­tását, mint az az eddigi forgatható csar­nokoknál történik. Azonkívül még azt a sajátos előnyt is elérjük, hogy a csarnok az esetben, ha a léghajót például be akarjuk hozni, a két rész szétforgatása által tetszőleges szélesre kinyitható, hogy azután az egymással szöget bezáró részek között kikötött és lehorgonyzott hajót

Next

/
Oldalképek
Tartalom