63288. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf

hatása ellen működve, a filmet kifeszítve tartja. A filmtovábbító elem lefelé a nyil irányában forogva (2. és 3. ábra) előbb a filmet kifeszíti, ezután lefelé mozgatja, miközben a filmet folytonosan feszesen tartja (4. és 5. ábra). Ha a filmtovábbitó elem ellenkező irányban leng ki (6. ábra) vagyis üres lökete közben a filmet nagyobb mértékben lazítja meg, mint amily mértékben a (28) föltekercselő berendezés a filmet föltekercseli, tehát a filmtovábbító elem lefelé való elforgásának kezdetén a film meglazul és benne ráncok képződnek, melyek mindig újra föllépnek, ha a feszültség a meglazítási szakasz közben megszűnik, amint a 2. ábrán látható. A himbás rendszerű gépek régi szerkezeténél a filmtovábbító elem mindig egyenlő nagy kilengést végzett, mely egyenlő volt a mindenkor továbbítandó filmdarab hosszával és ha a film harántirányban összeráncosodott vagy a föltekercselő berendezés a meglazulást előbb meg nem szüntette úgy, hogy a film a kilengés kezdetén nem pontosan egyenes vonalban feszült ki, a filmtovábbitó elem kilengése nem volt elég a kellő hosszú filmdarab lefelé húzására. A találmány szerint kiképezett gépnél a filmtovábbító elem kilengése elég nagy arra, hogy hosszabb filmdarabot legyen képes továbbítani, mint amennyi szükséges; ha tehát a továbbító berendezés viszszamaradt, mégis a kellő hosszú filmdarabot továbbítja, de kisebb mértékű meglazulást létesít. Ha például a hosszegységre eső lyukasztások száma a szabványos számtól eltér, a himba az adott időben önműködően kevéssé eltérő új állandó hatásos löketet végez. A filmtovábbító elem tehát a föltekercselő berendezéssel közreműködve, „kifeszítő löketrésze" közben, vagyis az óramutatóval ellenkező irányú • lengésének kezdetén és a „filmtovábbító löketrész" előtt a film meglazulását szünteti meg. Ennek folytán a „filmtovábbító löketrész" időre, valamint filmhosszra nézve rendes körülmények között állandó, a „kifeszítő löketrész" pedig a film szabálytalanságainak megfelelően változó. Más szavakkal kifejezve: a „kifeszítő löketrész" hatását a filmre előbb vagy később kezdi kifejteni, de működését meghatározott időre, vagyis midőn a „fiitovábbító löketrész" kezdődik, mindig befejezi. Minthogy a „filmtovábbitó löketrész" rendesen állandó, a megvilágítási vagy vetítési nyílás előtt mindig egyenlő hosszú filmdarab halad el. Amint említettük, a (6) homloklap és a (7) ajtó visszatartó berendezést képez, de természetesen az általa a filmre gyakorolt nyomásnak nem szabad oly nagynak lenni, hogy a filmtovábbító berendezést a film mozgatásában akadályozza. Ezért a (6, 7) elemek engedékeny szorító berendezést képeznek. Ha a (6, 7) visszatartó berendezés, mint a jelen esetben, megszakítva működik, működésének ideje úgy van beosztva, hogy a szorítás lényegében akkor szűnik meg, mikor a (19) elem a filmtovábbító mozgást megkezdi, valamint a filmre gyakorolt szorító hatás a filmtovábbítás befejezése előtt kezdődik újra. Ha a (28) föltekercselő berendezés, mint a jelen esetben, a filmtovábbítási szakasz közben működik, a filmre bizonyos mértékű vonszoló hatást gyakorol. A (28) föltekercselő berendezés által gyakorolt ezen vonszoló hatás a filmet a filmtovábbító elemen át vagy fölötte csúsztatja és így a megvilágítási vagy vetítési nyílás előtt elmozgatja. Világos, hogy amennyiben a filmtovábbító elem „filmtovábbító löketrésze" állandó, a vonszoló hatás nagysága is állandó nagy, tehát a filmtovábbító mozgásnak meghatározott részét képezi. A (28) föltekercselő berendezés működése továbbá a filmtovábbító elem „kifeszítő löketrésze" közben elősegíti a film meglazulásának és egyenlőtlenségeinek kiegyenlítését. A filmtovábbitó elem relativ mozgását és a filmre gyakorolt hatását a 2—6. ábrák vázlatosan tüntetik föl. A megszakítva forgó szöges kerékkel működő, valamint a himbás rendszerű