63287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szivattyú berendezés folyadékoknak befecskendezése mellett való emelésére

Hogy a szivattyú által szállított vízoszlop súlyát csökkentsük, a szállított oszlopba alulról is vezethetünk levegőt azáltal, hogy ezen célból külön légszivattyút alkalmazunk, minek következtében a vízoszlop motorikus erő gazdaságos kihasználása mellett könnyen nagy magasságra emelkedhetik. Sürü folyadék emelésénél célszerű a szivattyú és a szívócső közé, akár a kútban, akár valamelyik kamrában egy légkamrát közbeiktatni, amelyből azután időszakonkint levegőt bocsátunk be a nyomócsőbe, úgy hogy ebbe fölváltva majd víz, majd pedig levegő bocsáttatik be. A légkamra szelepe ezen esetben ugyanazon szerkezettél vezenylendő, mint a szivattyú szelepe. Ezen esetben előnyös visszacsapó szelepet alkalmazni a fölvezetőcső alsó végén és a légbefecskendező alatt, vagy pedig egy az alsó végén zárt injektort alkalmazni. Ha ide-odamozgó és nem kettőshatású szivattyút alkalmazunk, amint az már a 18. ábránál ismertetve volt, akkor a rendszerelőállítási költség és motorikus erő tekintetében olcsó berendezést nyerünk, ha a 28. ábrán föltüntetett elrendezést választjuk. Ezen elrendezésnél a szivattyú emeltyűjén a (74) fogasszektor van elrendezve, amely a (75) fogasrúddal működik össze és ennek két végén dugattyú ül. Ezen dugattyúk a (75) hengereken járnak, amelyek végükön alkalmas szelepekkel vannak ellátva és ezen szelepeken keresztül a levegő a (48) cső alsó végébe vezettetik. Ezen levegő vagy a légkörből van véve, vagy egy szélkazánból, amely egy szakasz végén lévő kamrán van elrendezve. Egyszerű szivattyúrendszer jön létre, ha á (76) emeltyűt egy forgattyúhoz kapcsoljuk valamely rúd segélyével. A forgattyú hajtását lendítő kerék alkalmazásával tehetjük egyenletesebbé vagy pedig á szivattyútesten rugalmasan ágyazott (77, 78) emeltyűket alkalmazhatjuk, amelyek a (76) emeltyű lökéseit fölfogják, mielőtt az löketének végére érne. A víz fölszívására szolgáló cső vagy csövek alsó végén vagy fején a víz számára visszacsapó szelepeket is alkalmazhatunk. Ily szelepek elrendezhetők azon csövön is, mely a szivattyú által beszívott vizet tovább vezeti. A 29. és 30. ábrák egy további kiviteli alakot mutatnak, mely abból áll, hogy szívó-nyomó szivattyú van alkalmazva és a szivattyú alatt, valamint fölött is történik légbevezetés. A 29. ábra szerint a levegő a vízszivatytyú fölött közvetlenül a vízcsőbe vezettetik be, míg az elébe iktatott kamra a 3zi vattyú alatt van elrendezve. A 30. ábra szerint a szívónyomó fölött egy második kamra is van elrendezve, mely külön légbevezetöcsővel van ellátva. Míg tehát a 29. ábrabeli kiviteli alaknál a vízoszlopba csak akkor szoríttatik be levegő vagy valamely más gáz, amidőn a víz a szivattyút elhagyja, addig a 30. ábrabeli kiviteli alaknál a víz már levegővel keverve kerül a szivattyúba és a szivattyú után elrendezett kamrában csak azon levegőmennyiség pótoltatik, amely ezen kamráig és magában a kamrában kiszabadult a vízoszlopból. A 31. és 32 .ábrák olyan két kiviteli alak keresztmetszetét mutatják, amelyeknél a nagy átmérőjű vízcsövek függélyes rekeszekre vannak fölosztva. Ezen rekeszeknél a fölszálló levegő erejét jóban lehet kihosználni. A 31. ábra szerint ezen célt koncentrikusan egymásba helyezett csövek által érjük el. A 32. ábra szerint a levegő lefelé vezető középső (80) cső körül, mely a bő (81) vízcsőbe van beágyazva, függőelges és sugárirányú, görbén tovahaladó (82) válaszfalak vannak elrendezve, úgy hogy a (81) csőben függőleges csatornák képeztetnek. Ezen kiviteli alakok működése semmiben sem különbözik a már föntebb leírt azon elrendezéstől, amelynél egymás mellett több szívócsövet alkalmazunk a víz fölvezetésére.