63286. lajstromszámú szabadalom • Palackelzáró gép

adását biztosító (45) szerkezetet és egy forgatható (46) orsót, amely (47) fogas­kerekek révén a (40) csavarral van ösz­szeköttetésben ügy, hogy a (39) csavarok megoldása után az egész (36, 43) részlet állítható. A (36) rész alsó végének két (48) nyí­lásában egy-egy függőleges mozgó (49) kőlyü van beillesztve, amelynek homlok­fölületén (50) hasiték van, hogy azon a kupakok az (51) zárókészülék alá jut­hassanak. A kölyüt a rugalmasan ágyazott (53) dugattyú rendesen az (52) toldathoz leszorítva tartja. A kölyühöz erősített, for­gatható (54) reteszt a dugattyú rendes kö­rülmények között a (48) üregben lévő ferde (55) nyúlvány alatt tartja úgy, hogy ekkor a dugattyú a (36) részben fölfelé irányuló mozgás ellen rögzítve van; ha azonban a kölyüt lefelé nyomjuk vala­mely palack kupakjára, akkor az (54) re­tesz a dugattyúnak (amely most nem mozog, mert a kupakra van szorítva) (56) nyúlványa alá kerül, s az (55) nyúlvány befelé, közvetlenül az (56) nyúlvány alá szorítja úgy, hogy a kölyü nem kénytelen többé a (36) résszel velemozogni, s az utóbbinak további lefelé mozgása folya­mán abba visszahúzódhatik. Ily módon lehetővé válik a különböző magasságú palackok elzárása. A dugatttyú rugója természetesen vissza fogja rántani a ré­szeket a 15. ábrán föltüntetett helyze­tükbe, amikor is a retesz először egy a dugattyútól kapott ütést közvetít a kö­lyüre (mert a (48) nyilás most az (56) nyúlvány alatt tartja), majd, amint lefelé mozog és az (55) nyúlvány alá juthat, szabadon ereszti az (56) nyúlványt. Az (51) kupakoló készülék (29. ábra) hengeres szegmensek sorozatából áll, amelyeket rugó tart össze, vagy az is elég, ha csak rugót pusztán alkalmazunk. A készülék részeinek laza összefüggése foly­tán jól illik bármilyen alakú és nagyságú palackfejekhez. Az (57) kupakvezeték, amely a (36) ré­szen forgathatóan van ágyazva, lényegi­leg két (58) csővezetékből áll, amelyek a (44) vezetékeknek folytatását alkotják és alul befelé hajlanak, hogy az (50) nyílá­sokhoz csatlakozzanak, s a kupakokat fogva tartó (59) készülékekkel vannak fölszerelve. Minthogy a kupakoló részek függőleges irányban visszahúzódnak, a kupakveze­téknek, amelynek csővezetékei a táplálás pillanatában kissé benyúlnak a kupakoló részekbe, az utóbbiakat időnkint szaba­don kell hagynia, hogy ezek mozgásaikat végezhessék. A kupakvezeték lengetését a következőképen érjük el: A (61) veze­tékben súrlódás révén fogva tartott függő­leges (60) rudat a gép olyan részével köt­jük össze, amely függőleges mozgásokat nem végez, mint pl. a (32) emelővel és pedig a (62) könyökemelő közvetítésével. Ez a (60) rúd a (64) lemezzel áthidalt (63) vezetékben jár (1., 4., 12. és 22. ábrák) és egy fogaskerékkel kapcsolódó fogas­rúdban végződik, amely fogaskeréknek (65) tengelye a (43) részben van ágyazva. (A fogaskerék hozza működésbe a (45) mechanizmust a (66) fogasrúd közvetíté­sével, amely a (63) tengely (67) forgattyú­jához van csuklósan erősítve, 1. és 12. ábra). A (60) rúd alsó vége csuklósan a (68) rúd egyik végéhez van kötve, míg ennek másik vége a (36) részben ágyazott, vízszintes (70) tengely (1—3. ábra) (69) forgattyú jávai kapcsolatos. Ennek a (70) tengelynek (71) forgattyújára egy forgat­ható (72) kampó van szerelve, amely a kupakvezeték (73) peckére támaszkodik. Minthogy a (61) rész a (60 rudat rendes körülmények között úgy fogvatartja, hogy az a tartó köpenynek és az erre erősített részeknek föl- és lefelé irányúló mozgásá­ban nem vehet részt, azért a kupakvezeték a kupakolókészülékek emelkedése- és sü­lyedésekor be- és kifelé fog lengeni, míg a (32) emelő és a fogvatartókészülék, s a rúd kis vízszintes mozgásait (a tartókö­pennyel együtt) a (62) könyökemelő le­hetővé teszi. A (60) rúdból a (63) vezeték fölött és alatt (74) és (75) csapok nyúlnak ki úgy, hogy, ha a (46) orsó segítségével a kupak vezetéket és a kupakolószerkeze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom