63277. lajstromszámú szabadalom • Mésszel fűthető kályha

nem juthatnak-. A (21) tartány szájához (19) gömb csatlakozik, melynek alsó részébe nyúlik be a (17) tölcsérrel ellátott (18) töltőcső, mig a gomb fölső részéig nyúlik a (21) tartányba mélyen levezető (20) cső. Ezen elrendezésnek szintén az a célja, hogy víz szabadon utántölthető legyen, gáz ellenben ellenkező irányban ki ne jöhessen. A (12) vízlevezetőcső alsó végéhez (16) vízelosztó csatlakozik, mely az 1. ábra szerinti példánál forgásfölület és számos lyukkal rostaszerűen át van törve. Alatta helyezkedik el a (3) égetett mésztartány, belsejében az égetett mésszel. Ezen mésztartánynak födele, mely bármely ismert módon kinyitható és lezárható, rácsos tolattyúhoz hasonló módon van kiképezve. Az (5) födél ^alsó oldalán tehát (6') lyukakkal áttört (6) lap van eltolhatóan elrendezve, melynek ^6') lyukai a lap különböző helyzete szerint vagy összeesnek a födő (5') lyukaival, vagy pedig nem és eszerint a födőnek (5') nyílásai nyitva vagy zárva vannak. A (6) zárólap (8) -orsója kinyúlik a tartány oldalfalán át, (10) fejben végződik, (9) rúgó állandóan záró helyzetében igyekszik a (6) lapot tartani. A (10) orsófejre gyakorolt nyomás folytán azonban a (6') áttörések az (5') áttörések alá kerülnek. A (2) köpeny alsó részének méretviszonyai olyanok, hogy a (3) mésztartánynak betolásakor, a (10) orsófej benyomódik, miáltal a tartány betolt helyzetében a mésztartány födőnyílásai nyitva vannak, a tartány kihúzásakor pedig önműködően bezáródnak. A köpeny alsó részén a mésztartány betolására légmentesen elzárható (32) ajtóval van ellátva. Az 5. ábra szerinti kiviteli alak abban különbözik az 1. ábra szerinti kiviteli alaktól, hogy, míg utóbbinál a mésztartány köralakú, vagy négyzetalakú, addig a második kiviteli alaknál hosszúkás hasábalakú, miáltal az egész kályha hosszúkás alakot nyer. Ez esetben a vízadagolókészülék a középső (2) köpenyrészben van elrendezve és kétoldalt kinyúló likacsos (31) térben folytató•dik. A (3) mésztartány két vége fölött a íútőköpenynek (34, 34) csőágai vannak, melyek a fűtőköpeny fejrészéhez csatlakoznak. 1. ábrán látható módon a (12) vízlevezetőcsőben egy második (31) elzárószerkezet is van, mely (28, 29) rudazatok közbeiktatásával (2. ábra) kapcsolódik a (25) hengerben lévő rúgóhatás alatt álló (26) dugattyúval, melynek másik oldala (24) cső közvetítésével a (2) fűtőköpeny belső terével áll kapcsolatban. Ha tehát túlerős vízhozzáfolyás folytán a nyomás a (2) köpeny belsejében túlságosan megnőne, úgy a (26) dugattyúra hatva, legyőzi a (27) rúgó nyomását ós elzárja a (31) elzárószerkezetet, miáltal a további vízhozzáfolyás megszűnik. Ezáltal a kályhának melegfejlesztése is önműködően szabályozódik. A találmány működése és használati módja az eddigiek alapján világos és magyarázatra alig szorul. A (15) kézikerékkel a fűtés folyamata bármikor megindítható, vagy elzárható. A (11) tartány vízmutatócsővel is lehet ellátva, melynek állásából következtethetünk a mész állapotára, mivel a tartány vízének elfogyása után körülbelül a mész is elhasználódott. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető, anélkül, hogy i ezáltal lényegében változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mésszel fűthető káfyha, jellemezve egy légmentesen elzárható fűtőköpeny fölső részében lévő töltőkészülékkel fölszerelt víztartány, ezen víztartányból kiinduló szabályozható és végén elosztókészülékkel ellátott (12) vízleeresztő, valamint az elosztókészülék alatt elrendezett mésztartány által, azon célból, hogy a víztartányból a mésztartányra bocsátott víz hatására meleg fejlődjék, mely a fűtőköpeny közvetítésével a környezetnek átadódik. 2. Az 1. alatt igényelt kályha kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a mésztartányt kinyitható födővel ellátott zárt tartány képezi, melynek áttörésekkel ellátott födőiapja alatt egy hasonló át-