63277. lajstromszámú szabadalom • Mésszel fűthető kályha

nem juthatnak-. A (21) tartány szájához (19) gömb csatlakozik, melynek alsó részébe nyúlik be a (17) tölcsérrel ellátott (18) töltőcső, mig a gomb fölső részéig nyúlik a (21) tartányba mélyen levezető (20) cső. Ezen elrendezésnek szintén az a célja, hogy víz szabadon utántölthető legyen, gáz ellen­ben ellenkező irányban ki ne jöhessen. A (12) vízlevezetőcső alsó végéhez (16) vízelosztó csatlakozik, mely az 1. ábra sze­rinti példánál forgásfölület és számos lyuk­kal rostaszerűen át van törve. Alatta he­lyezkedik el a (3) égetett mésztartány, bel­sejében az égetett mésszel. Ezen mésztar­tánynak födele, mely bármely ismert módon kinyitható és lezárható, rácsos tolattyúhoz hasonló módon van kiképezve. Az (5) födél ^alsó oldalán tehát (6') lyukakkal áttört (6) lap van eltolhatóan elrendezve, melynek ^6') lyukai a lap különböző helyzete szerint vagy összeesnek a födő (5') lyukaival, vagy pedig nem és eszerint a födőnek (5') nyílásai nyitva vagy zárva vannak. A (6) zárólap (8) -orsója kinyúlik a tartány oldalfalán át, (10) fejben végződik, (9) rúgó állandóan záró hely­zetében igyekszik a (6) lapot tartani. A (10) orsófejre gyakorolt nyomás folytán azonban a (6') áttörések az (5') áttörések alá kerül­nek. A (2) köpeny alsó részének méretvi­szonyai olyanok, hogy a (3) mésztartánynak betolásakor, a (10) orsófej benyomódik, mi­által a tartány betolt helyzetében a mész­tartány födőnyílásai nyitva vannak, a tar­tány kihúzásakor pedig önműködően bezá­ródnak. A köpeny alsó részén a mésztartány be­tolására légmentesen elzárható (32) ajtóval van ellátva. Az 5. ábra szerinti kiviteli alak abban különbözik az 1. ábra szerinti kiviteli alak­tól, hogy, míg utóbbinál a mésztartány kör­alakú, vagy négyzetalakú, addig a második kiviteli alaknál hosszúkás hasábalakú, mi­által az egész kályha hosszúkás alakot nyer. Ez esetben a vízadagolókészülék a középső (2) köpenyrészben van elrendezve és két­oldalt kinyúló likacsos (31) térben folytató­•dik. A (3) mésztartány két vége fölött a íútőköpenynek (34, 34) csőágai vannak, melyek a fűtőköpeny fejrészéhez csatla­koznak. 1. ábrán látható módon a (12) vízleve­zetőcsőben egy második (31) elzárószerke­zet is van, mely (28, 29) rudazatok közbe­iktatásával (2. ábra) kapcsolódik a (25) hen­gerben lévő rúgóhatás alatt álló (26) du­gattyúval, melynek másik oldala (24) cső közvetítésével a (2) fűtőköpeny belső terével áll kapcsolatban. Ha tehát túlerős vízhozzá­folyás folytán a nyomás a (2) köpeny bel­sejében túlságosan megnőne, úgy a (26) dugattyúra hatva, legyőzi a (27) rúgó nyo­mását ós elzárja a (31) elzárószerkezetet, miáltal a további vízhozzáfolyás meg­szűnik. Ezáltal a kályhának melegfejlesztése is önműködően szabályozódik. A találmány működése és használati módja az eddigiek alapján világos és ma­gyarázatra alig szorul. A (15) kézikerékkel a fűtés folyamata bármikor megindítható, vagy elzárható. A (11) tartány vízmutató­csővel is lehet ellátva, melynek állásából következtethetünk a mész állapotára, mivel a tartány vízének elfogyása után körülbelül a mész is elhasználódott. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető, anélkül, hogy i ezáltal lényegében változást szen­vedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mésszel fűthető káfyha, jellemezve egy légmentesen elzárható fűtőköpeny fölső részében lévő töltőkészülékkel fölsze­relt víztartány, ezen víztartányból kiin­duló szabályozható és végén elosztóké­szülékkel ellátott (12) vízleeresztő, vala­mint az elosztókészülék alatt elrende­zett mésztartány által, azon célból, hogy a víztartányból a mésztartányra bocsá­tott víz hatására meleg fejlődjék, mely a fűtőköpeny közvetítésével a környezet­nek átadódik. 2. Az 1. alatt igényelt kályha kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a mész­tartányt kinyitható födővel ellátott zárt tartány képezi, melynek áttörésekkel ellátott födőiapja alatt egy hasonló át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom