63125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás silány dohányfajtáknak értékesebb dohányfajtákká való átalakítására szolgáló folyós készítmények készítésére és fölhasználására

miai változásokat idézzük elő, melyet a dohánylevél a tulajdonképeni fermentálás alatt szenved. Minthogy folyadéknál olyan önhevülés, mint amilyet a fermentálási füllesztő halmok létesítésekor érünk el, ki van zárva, csupán mesterséges melegítési alkalmazhatunk, melyet igen gondosan és hatékonyan kell létesítenünk, hogy ¿ó terméket érjünk el. Az erjedési tünetektől megfosztott dohánylét, ha föl volt hevítve, újból lehütjük (célszerűen 25°-ig) s azután igen lasan (célszerűen 10 fokonkénti) fokozatokban 60—70°-nyi hőmérsékre melegítjük. Ezen lassú, hosszabb időre kiterjesztett hőhatás folytán az erjedési tünetektől megfosztott lé „nyers" szaga átalakul egy sajátos, a sült almáéra emlékeztető szaggá, mely a dohánylevél fajlagos fermentálási szagának felel meg. A 60—70°-nyi hőfokon hosszabb időn át tartjuk a folyadékot mindaddig, amíg teljesen sötétbarna színű nem lesz s a fermentálási szag egy más, egészen sajátságos, rendkívül aromás illattá nem alakult át, mely a különböző dohánynemeknél különböző. A lé átalakulása ekkor be van fejezve. Ha már most e kikészített lével egy teljesen kifőzött dohánylevelet vagy egy más növény teljesen kifőzött levelét impregnáljuk és azután megszárítjuk, akkor szag, iz és égés tekintetében pontosan azon dohányfaj kész dohánylevelének sajátságait fogja mutatni, amely fajtából a zöld lét nyertük. A zöld dohánylevélben a fermentálás alatt végbemenő kémiai átalakulások tehát a dohánylében teljesen azonos módon mentek végbe, úgy hogy a lét jogosan nevezhetjük a dohánylevelek fermentálása értelmében teljesen fermentáltnak. A kezelés alatt eszközölt és a kezelés vegén megismételt rövid tartamú fölhevités 80-ra és azt követő lehűtés ajánlatos elővigvázati rendszabály esetleges visszamaradt rothadási anyagokkal szemben. A kezelés intenzitása rendszerint az illető dohánvfaj sajátossága szerint módosítandó. A lé tulajdonképeni fermentálása közben vagy azután a lébe olyan hasadó gombák tiszta kulturáit olthatjuk be, melyek a fermentálódó és fermentált dohányon lelhetők és a fermentálásnál valószínűleg szerepet játszanak. A fönti eljárás szerint kezelt zöld lé e baktériumoknak számára igen jó táptalaj, minthogy a rájuk nézve fontos összes alkatrészeket tartalmazza. E baktériumok révén a fermentált lének előzőleg kilúgozott dohánylevelek vagy más növényi levelek impregnálására való fölhasználásakor erősebb hatást érünk el. A zöld és a fermentált lé tehát egyéb alkalmazási módjától eltekintve mint e baktériumok táptalaja is fontossággal bír. Igen ajánlatos jobb minőségek baktérumait silányabb minőség levébe oltani. Ezáltal a jobb minőség aromájának átvitele révén a rosszabb minőségből nyert lé javul. Természetesen különböző eredetű lék és baktériumok keveréke is előnyösen használható. Minthogy a teljesen fermentált zöld lé lényegileg azon sajátságokkal bír, mint az eddigi eljárások szerint fermentált dohányból nyert dohánylúg — de emellett még azáltal tűnik ki, hogy a földolgozott dohányfajta specifikus aromájával is bír — minden oly célra fölhasználható, amelyre eddig a régi módon nyert dohánylúgot használták. Ezenkívül fontos előnye az, hogy nincs kitéve a megromlásnak, mint az eddigi módszer szerint készült dohánylúg. A fermentált lé használható továbbá bagódohány impregnálásán kivül állati és növényi élös^iek irtására is. Hogy a lét e célra különösen alkalmassá tegyük, már a kezelés elején hozzákeverjük azon ismeretes kémiai anyagokat, melyek a nikotin elillanását a melegítés közben meggátolják. Másrészt viszont nikotinmentessé is tehetjük a lét, úgy hogy nikotinmentes szí-