63113. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrnek és bőrneműeknek kezelésére

ramaradó anyagok, végül maguk ezek a kátrányok vagy a fölsorolt anyagoknak tetszőleges keverékei is. Mindezeknek az anyagoknak közös tulajdonsága az, hogy cserzésre alkalmazva, vízben oldhatlanok. mely tulajdonsággal a velük kezelt bőrök is bírnak. Minthogy a bőrök, kizárólag gyantának, aszfaltnak vagy más ily anyagnak alkalmazásánál törékenyek és kemények, folyékony vagy félig folyékony anyagoknak pl. olajoknak, íirniszeknek, vazelinnek , paraffinnak vagy viasznak adagolásával a használt cserzőanyagok keménységét a kívánt mértékben kisebbítjük és ígj< a szükségletnek megfelelően, kisebb vagy nagyobb keménységű bőrt állítunk elö. Különösen kedvező eredmények érhetők el ily módon benzolban oldott, természetes vagy műaszfaltnak alkalmazásával. Minthogy ezek az utóbb említett anyagok, főleg pedig a petroleumkátránv, igen különböző keménységű minőségekben fordulnak elő a kereskedelemben, módunkban áll természetes aszfaltnak és keményebb vagy lágyabb petroleumkátránynak keverésével, esetleg a föntebb fölsorolt lágyabb anyagok egyikének hozzákeverése mellett, rendkívül tartós és vízhatlan bőrnek előállítása. Ha a chromcserzést valamely okból mellőzni kívánjuk, a cserzést már kezdettől fogva a föntebb jelzett cserzőanyagoknak és oldószereknek használatával is lehet végezni. Ily módon fehér, igen likacsos és teljeseu a cserzett bőrnek szövetszerkezetével bíró terméket állítunk elő, mely teljesen azon a módon dolgozható föl, mint a chromozott és vízmentesített bőr és mely ezektől csak annyiban tér el, hogy a tulajdonképeni, csak alkohollal vízmentesített rostok maguk, vízzel szemben, nem oly ellentállók, mint a chromozott rostok, miért is a chromcserzésnek mellőzésével előállított bőr, bizonyos célokra pl. talpaknak készítésére, nem oly alkalmas, mint a chrommal cserzett bőr. A csakis az említett oldatokkal cserzett bőrnek még mindig meg van az a hátránya, hogy az oldószernek elpárolgása következtében a termékben kis ürös terek létesülnek. Ha ezt a hátrányt is el akarjuk kerülni vagy az oldó szernek alkalmazasát mellőzzük és az anyagokat megolvasztott állapotban alkalmazzuk vagy azr oldószereket csakis az előkészítő eljárásban alkalmazzuk és azután a bőrt megolvasztott anyagokkal, első sorban aszfalttal kezeljük. Az eljárásnak egyik foganatosítási alakjánál először is egy oldott és azután egy megolvasztott cserzőanyagot alkalmazunk. Ha a bőrt, tetszőleges, vizet nem tartalmazó oldatban kezeltük, a bőrrostokat, a víznek hatása ellenében egy, ezeket beburkoló, vízben nem oldható anyagból álló réteg védi ugyan, de ezen védőrétegnek hatása nem oly tökéletes, hogy a víz a bőrbe be nem hatolhat. így pl. a közönséges chrombőr egyáltalában nem vízhatlan, csak a chromozott bőrrost érzéketlen a vízzel szemben és a víznek hatása alatt többé nem duzzad föl. A chrombőrnek pórusain a víz, a bőrnek megnedvesedésénél, egyszerűen át nem hatol ugyan azokon, de nyomás alatt benyomul azokba. Hasonlók a viszonyok, ha a bőr gyantákkal vagy aszfalttal van cserezve. Bármily kencentrált oldatokat használunk és akárhányszor ismételjük is ezt a kezelést, az alkalmazott oldószer végül is mindig elpárolog és üres tereket hágj* hátra, melyek a használt oldat koncentrációjának megfelelően, kisebbek vagy nagyobbak. Ha már most ily bőrből talpat készítünk, a test súlya által kifejtett nyomásnak hatása alatt a talaj nedvessége a talpba behatol és hidegségérzet vagy a lábaknak átnedvesedése következtében, kellemetlenül válik érezhetővé. Ugyanerre az okra vezethető vissza az, hogy a ch romtalpak csúszósakká válnak. A föladat tehát a porusoknak teljes elzárása. A porusoknak teljes kitöltése céljából a chromozott vagy nem chromozott vákuumban víztelenített bőrt valamely