63088. lajstromszámú szabadalom • Rothadásmentes festékek, lakkok és kencék

ben yégezzük, melyet gyengén hevítünk és a cellulózavegyületet vagy vegyületeket szétdörzsöljük, hogy egy homogén massza előállítását biztosítsuk. Ezután oly oldó­szert, pl. diklorethylént, triklorethylent, diklorbenzint, ecetont vagy karbontetra­kioridot adunk hozzá, melyben úgy a kon­dfnzátum, mint a cellulózavegyületek is oldhatók. A terméket, miután az említett oldószerek által a ' kellő konzistenciára redukáltuk, a kívánt festőanyag hozzá­adása után festék gyanánt használhatjuk. Tetszésszerint úgy jelutong gyantát vagy más gumigyantát, mint a gutta­perchából, balatából és hasonló fákból, vagy gumiból, főleg nagy mennyiségű gyantát tartalmazó gumiból, guttapercha­szerű vagy balataszerű vagy gumiszerű anyagokból kapott hydrokarbonokat ké­pező úgynevezett fél-gyantákat adhatunk a karbolsavhoz vagy más phenolokhoz vagy kresolokhoz, minthogy az utóbbiak az említett gyanták és gumi vagy gumi­szerű anyagok oldószerét képezi és ezeket oly mértékben megváltoztatja, hogy rend­kívüli szívósságukat elveszítik, valamint a kcndenzációtermékekben más tulajdonsá­gokat vesznek föl. Kencéknek vagy lakkoknak a találmány értelmében való előállításánál karbolsavat vagy más alkalmas phenolokat vagy kresolokat használhatunk, mérges termé­szetű alkalmas szerves vagy szervetlen vegyületek esetleges hozzáadása mellett, kapcsolatban formaldehyddel vagy para­formaldehyddel és színtelenítő testekkel vagy vegyszerekkel, mint pl. kénessav, melyek színtelen kondenzálási termékeket adnak. A kondenzálóközegnek nem kell töménynek lennie; 1—10%-os híg oldatok elég erősek- A vizet úgy, mint a festékek készítésénél, eltávolítjuk a kondenzátum­ból és az utóbbit azután hevítjük az eset­leg visszamaradó nedvesség kiküszöbö­lésére. A kondenzátumot azután a zsír­savak egyi vagy több cellulózaesterével' keverjük. A terméket azután karbon­tetrachloridban, klórbenzolban, tetraklo­rethanban, perklorethylenben, pentaklor-i ethanban, hexaklorethan oldatában, vagy ezen vagy más alkalmas oldószerek keve­rékében föloldjuk. Tetszésszerint a lakkok vagy kencék készítésénél épúgy, mint a festékek készí­tésénél, cellulózaesterek alkalmazhatók. A találmány értelmében készült festé­kek, lakkok és kencék kiválóbbak, mint a közönséges festékek, kencék és lakkok, amennyiben azok tökéletesen víz é» savellenállók, valamint a légkör hatása által nem befolyásoltatnak. Minthogy továbbá a találmány szerinti festékek a csigákkal és hasonlókkal szemben mérges alkatrészeket tartalmaz-1 ns k, ennek folytán a festékek különösen hajók alámerülő részeinek befestésére al­kalmasak. A festékek továbbá előnyösen használ­hatók oly vegyészeti készülékek részére, melyeknek a savak és alkalik hatásával szemben ellentállóknak kell lenniök. Ezenkívül az oldószerek és a konzációter­mékek nem gyúlékonyak és minthogy a festékek, lakkok és kencék egyszer meg­szárítva nem lágyulnak meg ismét vagy nem vesznek föl újból folyadékot, mint más festékek, lakkok és kencék, valamint nagy hőmérsékleteket birnak ki, ennek­folytán a találmány szerinti festékekkel, lakkokkal és kencékkel kezelt tárgyak kemencékben száríthatok. Szabadalmi igények. 1. Alapanyag festékek, lakkok és kencék részére, jellemezve azáltal, hogy formaldehydnek vagy paraformai­dehydnek karbolsavra vagy más alkal­mas phenolra vagy kresolra vagy ezek keverékeire való behatása által kapott kondenzátumoknak és a zsírsavsoro­zatok cellulózaestereinek, mint cellu­lózaformátoknak, acetátoknak, butyra­toknak, palmitatnalc és hasonlónak al­kalmas oldószerekben oldott keveré­kéből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti alapanyag ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom