63044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valamint berendezés diastasehatással bíró termékek előállítására

lyemfátyolhoz hasonló, fehér gombamyke­lium-réteg borítja és ha a tenyésztést eb­ben a pillanatban szakítjuk meg az eddigi terméknek föntebb ismertetett módon tör­ténő megszárításával; az előállított ter­mék az új koji. Ha a tenyésztést nem szakítjuk meg a föntebb jelzett időpontban, a termék sárgás, később zöldes-sárga színűvé válik és a tenyésztésnek megindításától 64—74 óra múlva a terméknek mennyisége maxi­málissá válik. Ha a terméket ebben, az állapotában szárítjuk meg, az előállított termék az új moyashi. A koji és a moyashi között ugyanis a következő különbség áll fönn: Ha valamely gombának mykeliuma el­érte a fejlődésnek azt a stádiumát, amely­ben a sporophorok (sporatokok) képződése megindul, iá mykelium fehér selyemfátyol­hoz hasonló és az ekkor nyert termék a koji, melynek diastase-hatása a legna­gyobb. A moyashi a mykeliumból, a fejlő­dés egy későbbi stádiumában nyerhető ter­mék, melyben a mykelium; a sporopho­rokban fejlődött spóráktól már zöldes­sárga színt vett föl. Az incubator akként van szerkesztve, hogy az lábban lévő levegőnek nedvesség­tartalma mindig maximális és hogy a táp­láló talaj mindig nedves; annak szellőzte­tését akként végezzük, hogy a széndioxyd teljesen elszáll és hogy a levegőbevezetés fölöslegben történik; ezenkívül gondos­kodva van arról is, hogy a tápláló talaj­nak lehetőleg nagy fölüleite legyen a le­vegő hatásának kitéve. Ez az utóbb em-­lített föltétel akként teljesíthető, hogy a tápláló talajt 25—75 mm. vastagsággal biró rétegekben terítjük ki. Ily viszonyok között a spórák csakhamar tenyészésnek indulnak és a hőmérséklet fokozatosan egészen 42—43° C-ig növekedik. Célszerű, ha fe 'hőmérséklet lehetőleg közel) van a 30° !C. hőmérséklethez, mert nagyobb hő­mérsékletnél ia gomba lassabban fejlődik. Ennek dacára, a végeredményt nem befo­lyásolja lényegesen körülmény, hogy a hőmérséklet 30° C-nál valamivel nagyobb vagy kisebb volt; ily esetben csak a ter­méknek kifejlődéséhez szükséges idő hosz­szabbodik meg. Ezen most említett föltételnek teljesíté­sét az aspergyllus oryzaenek tenyészeti vi­szonyai követelik meg, amennyiben ez a gomba, tenyésztése közben,, bőséges oxy­gént és nagy fölülettel biró tápláló talajt igényel. Ily viszonyoknak létesítése mel­lett azonban a tenyészet föltétlenül1 kivan téve annak, hogy azt más gombák és bak­tériumok fertőzik, minek időleges vagy végleges meggátlására ezen utóbb emlí­tett szervezeteiknek tenyészését oly nagy mennyiségű antiszeptikum segélyével gár toljuk meg, amellyel) szemben az aspergyl­lus oryzae az lakklimatizálás következté­ben immúnis. A formaldehydnek hely ettesítésére alkal­mas antiszeptikumok közül a fluorhydro­génsav, a benzoesav és a salicylsav, va­lamint ezen savaknak sói említhetők föl. Akklimatizálás által a spórák immunisokká tehetők 2000 rész nedves tápláló talajban foglalt 1 rész fluorhydrogénsavvalí és 500 rész nedves tápláló talajban foglalt 1 rész benzoe- vagy salicylsavval szemben; a ne­vezett savaknak sóiból 50 rész tápláló ta­lajhoz 1 rész sót lehet adni. Lehet fluornátriumnak és salicyl- vagy benzoesavnak keverékét is használni anti­szeptikum gyanánt; a használt keverék 10 rész fluornátriumból és (17) rész salicyl­vagy benzoesavból áll és ebből a keverék­ből ,300—1000 rész tápláló talajhoz 1 rész adható. Rendes viszonyok között azi 1:1000 keverési viszony megfelel; az antiszepti­kumot akként keverjük a tápláló talaj­hoz, hogy 'azt vízben föloldjuk és a táp­láló talajt az oldattal locsoljuk. A formaldehydnek használata azért cél­szerű, mert az a tápláló talajból már el­tűnt, részben annak következtében, hogy a formaldehyd elpárolog, részben pedig an­nak következtében, hogy az 'a protein-ve­gyületekkel vegyül és ezen alakjában ere­deti sajátságait elveszti, amikor a gomba fejlődésének kojistádiumát eléri. Búzakorpa helyett fölaprított gabonasíze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom