63036. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távíróberendezés és eljárás táviratok továbbítására

nyomtatott telegrafikus közleményt tar- | .talmazó telegrammlapot ábrázol, a szokásos előnyomással van ellátva és ezenkívül a rajzon látható módon van lyukasztva. Ezek a lyukasztások arra szolgálnak, hogy a nyomtatott értesítést leadhassuk' vagy továbbadhassuk vagy átírhassuk és ennek megfelelően a telegrammlap vagy kézi üzemben előállított, az önműködő leadására szolgáló előkészítőlap, vagy a fölvevöberendezésen a távolból előállított és nyomtatott és lyukasztott jegyekkel önműködően írt lap lehet. Lehet a jegyeket lyukasztás helyett más alkalmas módon is előállítani, de minthogy a lyukasztás a legelőnyösebb, a következőkben azt tételezzük föl, hogy a •lapot lyukasztás útján állítjuk elő. A lyukasztások különböző kombinációi adják a betű- vagy más jegyeket, és| a következőkben ismertetett önműködő föladóberendezés segélyével a fölvevőberendezést akként befolyásolja, hogy az pontosan azokat a jegyeket adja le, melyek a lyukasztások által jelképezett jegyeknek felel meg. Az 1. ábrán látható lapon a lyukasztások ama betű alatt vannak alkalmazva, melyekhez azok tartoznak. A lap szélén alkalmazott lyukak a papírnak a gépbe később leírt módon történő bevezetésére szolgálnak. Az egyes lyukak vagy lyukkombinációk jelentősége a 2. ábrából tűnik ki. A 2. ábra legfölső sorában az összes adható jelek föl vannak tüntetve. Minden jel nyolc különböző sorba eső pontból (1. baloldalt) alkotható, a jelet tehát nyolc az (x—v) zeg-zugvonalba eső pont alkotja. Ezeket a sorokat fölülről lefelé az (a, b, c, d, e, f, g) és (h) betűk, jelzik. Mindegyik kombinációt tehát első sorban a pontoknak a nyolc különböző sorban való elrendezése, másodsorban pedig a zeg-zug vonal (x—v) középvonalához viszonyított helyzete szabja meg. Ennek,' megfelelően az egyes betűk vagy jelek egy vagy több lyuk által képezhetők, melyek I egymáshoz viszonyított helyzete minden jelnél más. így pl. az (A) betűt az (a) és (d) sorba, a (B) betűt a (c) és (f) sorba, a (C) betűt a (b) és (g) sorba eső lyukak jelzik. A ,.line" (új sor) a „back" (kocsivisszahúzás) „blank" (új lap) és még négy jel három lyukból (pontból), így az (1) szám a (b, a, h) a „back" jel — melynek jelentősége később világosabban tűnik ki — az (a, b) és (g) és a dollár jele a (d, e) és (f) sorba eső pontok. Az írásjelek és a köz (spácium) jel csak egy-egy pontból állanak. Az ekként képezett lyukkombináció egy, két vagy három sorba eső pontokiból alkotott lyukkombinációnál annyiban előnyösebb, amennyiben az átviendő jelek rövidebbek és a lyukkombinációk a különböző sorokban való elrendezésük következtében keskeny csikra szoríthatók össze, mi főleg akkor előnyös, mikor a lyukasztásokat a nyomtatott sorok között létesítjük. Ez a rendszer ama rendszereknél is előnyösebb, mely minden kombinációt öszszekeverve alkalmaz, amennyiben ugyanannyi pontot használ a betűjelek képezésére, mint a számjelek képezésére, minek következtében a tévedések könnyebben deríthetők föl. Ez a következő megfontolásokból tűnik ki: Oly tévedések, melyek a vezeték és gépek következménye, vagy egy pont kimaradásában, vagy több pont megérkezésében nyilvánulnak, de soha sem marad egyidejűleg egy pont ki és érkezik meg egy fölösleges pont. Ha már most valamely betűt két sor bizonyos kombinációja, egy más betűt ellenben csak egy sor és egy harmadikat pedig három sor kombinációja képez, egy pont kimaradásánál az illető betű helyett más betűt, tehát három pont esetében két pontból, két pont esetében tehát egy pontból álló betűt nyomtat le a gép. Ha tehát egy betű helyett más betű, egy szám helyett más szám és egy írásjel helyett más írásjel lé-