62985. lajstromszámú szabadalom • Vízmérő

az egyik vagy a másik a tok alsó részének belső fölületeiben torkoló kibocsátással közlekedik úgy, hogy a meghatározott áramlási irány mellett forgó vízmérő a fedélnek a betéttel együtt 180-al való egy­szerű átforgása által a másik áramlási irány mellett való számlálásra is hasz­nálható. A csatolt rajzon az 1. és 2. ábra egy ily vízmérőnek függé­lyes középmetszetét és vízszintes metszetét mutatja, a 3. ábra a tok függélyes metszete a betét nézetével és a 4. ábra a tok vízszintes metszete, amidőn a betét fölülnézetben van rajzolva. Az 5. ábra egy részlet távlati képe. Mint azt a rajz mutatja, a vízmérő egy, az (a) toktól teljesen független (b) betéttel van ellátva, mely a teljes hajtást is tartja és a (c) fedél által rögzíttetik, mely épúgy, mint a tok alsó része is, egy belső perem­mel bír, mely peremeken az elzárócsava­rok nem hatolnak át és melyek között a betét köpenyéből kiugró külső perem, a tok alsó részének belső peremébe sű­lyesztve, rögzíthető. A betét a fedél leeme­lése után minden további nélkül kiemel­hető, minthogy a betét köpenyén elrende­zett (g) forgattyúrudazat (3—5. ábrák) egy (h) menesztőcsapot tart, mely a haj­tás mozgásánál egy (i) karba ütközik, mely a számlálószerkezettel van össze­kötve és az utóbbit forgásba hozza. ' A fedél lezárása után hosszabb üzem­zavar nélkül azonnal ismét üzembe he­lyezhető a mérőszerkezet; a betét a hasz­nálat helyén szétszedhető, megvizsgálható, megtisztítható vagy pedig rendbehozatal céljából a gyárba küldhető. Adott eset­ben egy tartalékbetét behelyezése által azonnal tovább mérhetünk a készülékkel úgy, hogy a mérőszerkezet jelzésében sem lép föl említésre méltó megszakítás. Minthogy a tisztítás céljára csak a betétet kell kiemelni és a fedelet kell újból el­zárni, ennekfolytán a megkerülő vezeték alkalmazása is szükségtelenné válik. A tömítés céljára az eddig ismert ily­fajtájú vízmérőkhöz képest lényegesen egyszerűbben egy széles tömítőfölülettel biró köralakú tömítés használható, mely; egyidejűleg a tokot és a betétet tömíti, minthogy a fedél a betétet is leszorítja. A tok fedelének belső pereme a 3. és 1. ábra szerint két az átmérő irányában szembenfekvő (k) nyílással van ellátva, melyek közül az egyik vagy a másik, a fölhelyezett fedél helyzetéhez képest a tok alsó részének (1) kibocsátótoldatával köz­lekedik úgy, hogy a mérőszerkezet a fedélnek az egyik vagy a másik irányban való egyszeríí átfordítása által, az előre meghatározott áramláshoz képest elő­számlálóan használható. A (d) iszapsziták közvetlenül a (b) be­téten, azonban csak a beeresztőnyílások előtt vannak elrendezve úgy, hogy a sziták nem nyúlnak le egészen a tok fenekéig és az iszapszitáknak a tok fenekén össze­gyűlő idegen testek által való eltömődése elkerültetik. Az idegen testek üzem köz­ben egy az (f) furatba behelyezett leeresz­tőcsap nyitása által kifuvathatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízmérő két, a beáramló víz által ön­működően vezérelt, egymással for­gattyúrudazat által összekötött, lengő dugattyúval, jellemezve azáltal, hogy a mérőkészülék tokjának alsó része és fedele az elzárócsavarok által át nem hatolt belső peremekkel van ellátva, melyek között a dugattyúkat tartal­mazó és a teljes hajtást tartó betét köpenyének, a mérőtok alsó részén lévő belső perembe sülyesztett külső pereme rögzíthető úgy, hogy a belső peremek közé behelyezett tömítő­gyűrű segélyével a mérőtok két része egymáshoz képest és kifelé hatásosa m tömíthetők. 2. Az 1. igénypont szerinti vízmérő kivi­teli alakja, jellemezve azáltal, hogy< a betét köpenyén elrendezett forgattyú­rudazat egy menesztőcsapot tart, mely a hajtás mozgásánál egy a mérőtok fedelében elrendezett számlálóművel összekötött karba ütközik és az utóbbit

Next

/
Oldalképek
Tartalom