62984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műkőnek előállítására
lagos beszorítása azonban károsan befolyásolta a műkő struktúráját és ezenkívül lehetetlenné tette a laza pornak, illetve daraboknak a már tömörített műkővel való benső összekötését, minek következtében az ily módon fölvitt anyagok nem tapadtak tartósan a műkőre. Ha ellenben. mint a jelen találmány szerint, a porított, illetve darabos anyagokat a még képlékeny masszára visszük rá és az egészet csak ezután vetjük alá sajtolásnak, ekkor a porított, illetve darabos anyag igen tökélete.? módon ágyaztatik be a miliő anyagába. A szabadalom tárgyát képező eljárás keresztülvitelére szolgáló berendezés a mellékelt rajzokban egy foganatosítási alakban van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezésnek hosszmetszett-.' és részben oldalnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának I—I vonala szerint. A 3. ábra nagyobb léptékű részletrajz. Az (1) csatornából (1. ábra) a kezelendő keverék, mely rostos anyagból, • például azbesztből és vízből áll, a (2) tartályba jut, melyben két (3) kavarószerkezet és a (4) dob van elrendezve, mely utóbbbi az alkotók irányában fekvő késalakú lécekkel van fölszerelve. A (3) kavarószerkezetek gyors forgásban tartatnak, hogy a rostos anjragoí a vízzel bensően összekeverjék, mig ugyanekkor a (4) késdob, melynek párhuzamosan esetleges beállítás céljából ágyazása a kissé lejtős tartályfenékkel eltolható, az (5) nyíl irányában forog. A (3) kavarószerkezetek fölött a (7) vájatokkal bíró (8) adagolókorong van elrendezve, mely porított hydraulikus kötőanyagot, például cementet és esetleg tetszőleges töltőanyagokat bocsát lassan és csekély adagokban a (2) tartályba, miáltal a kötőanyag a tartályban lévő maszszával Bensően összekeverődik. A (4) dobnak kései közvetlen a (2) tartály feneke fölött mozognak, miáltal az anyag még őrlő és zúzó hatásnak is vettetik alá. A (4) késdob a keveréket a (2) tartálynak. hátsó (9) szélén át fokozatosan a következő, valamivel mélyebben fekvő (10) tartályba tereli, mely a (2) tartályhoz hasonlóan van berendezve, vagyis a (11) kavarószerkezetekkel, a (12) késdobbal és a (13) cementadagolóval bír. A (10) tartályban ugyanoly keverési művelet megy végbe, mint a (2) tartályban, miközben a keverékhez ujabb cement adagoltatik és így annak sűrűsége fokozódik. A (10) tartályból a sűrűbb keverék a szomszédos (14) tartályba jut, melyben a már leírt keverési folyamat megismétlődik, miközben a keverékhez annyi cement adagoltatik, hogy az teljesen képlékennyé válik; szükség esetén természetesen még több tartály rendezhető el. Nornális tizemnél a keverési folyamat az összes tartályokban egyidejűleg megy végbe úgy, hogy a masszának a csupán rostos anyagból és vízből álló híg keveréktől a képlékeny állapotig való megsűrítése egy szakadatlan folyamatban történik. Ily módon annyi cement jut a keverékbe. hogy az ebben tartalmazott víz a hozzáadott cement lekötéséhez éppen elegendő és csak legföljebb igen csekély mennyiségű fölös víz marad meg. Az utolsó (14) tartályból a képlékeny massza (16), (17) hengerek közé jut, melyek a masszára tulajdonképpeni sajtoló nyomást nem gyakorolnak, hanem csakis arra szolgálnak, hogy az lepénnyé alakttassék, mely a (18) kaparó és esetleg még a (19) szállítószalag segélyével a (20) szállítószalagra vezetttetik, mely utóbbi a (21) nyíl irányában mozog. A (20) szalag az anyaglepényt a sajtolószerkezetbe viszi, mely két egymás fölött fekvő (22),, (23) láncból áll, melynek szemei a mozgásirányhoz haránt fekvő (24) rostélyrudakat (3. ábra) hordanak. Ezek a xostély rudak előnyösen U-alakú idomvasakból állanak, melyek egymástól bizonyos távolságban fekvő (25) bordákkal bírnak, melyek viszont a rostélyrúd egész hoszszára kiterjedő (26) rostélyt vagy szitát hordanak és-melyek fölső oldalukon a rajzban látható módon rovátkoltak lehetnek. A sajtolópálya azon részén, melyen