62979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés utcák és más hasonlók macadamirozására
lyes metszetét ábrázolja azon a helyen, amelyen a szárítás történik. A jelen berendezésnél egy tetszésszerinti tartánnyal kapcsolatban, amely tarlányba a köveket a kezelés céljából behelyezzük, egy szivattyút vagy fúvót rendezünk el oly célból, hogy abban a levegőt összenyomhassuk és hogy kellő mennyiségű levegőt oly nyomással állíthassunk elő, arrely megfelel arra, hogy a levegő a kővel meglehetős sebességgel érintkezzék, miáltal a kő fölülete és a levegő között erőteljes súrlódásos érintkezés létesíttetik. A levegőnek az anyaggal való érintkezése előtt történő megmelegítése céljából, egy retortát vagy más hasonló készüléket rendezünk el; ezen készüléket célszerűen akként helyezünk el, hogy a levegő útjában oly ellenállások ne keletkezzenek, amelyek annak áramát meglassítanák és ezzel a sebességet azon mérték alá szállítanák, amely a kivánt és említett cél eléréséhez szükséges. A föltüntetett berendezésnél egy Rootféle fúvót alkalmazunk és kísérletek azt muíották, hogy 0.04 kg/cm2 feszültség 3 fúvóban megfelelő légáramot létesít és hogy 0.02 kg/'cm2 -nál alacsonyabb feszültséget alkalmazni nem célszerű. elrendezésnél (a) jelzi a célszerűen kiképezett keretet vagy más szállítható berendezést; (b) a keretre szerelt erőgépet (mótori) ábrázolja, (c) pedig valamely oly fajta szivattyút vagy fúvót jelez, amely a kivánt gyors légáram létesítésére alkalmas. A (c) szivattyú vagy fúvó (d) elvezetőcsöve az (e) fűtőberendezés szekrényéval van összekötve. A fűtőberendezés tűzelöiielyén a tűz vagy más melegítőberendezés részére szolgáló (f) rostély van elrendezve. A fűtőberendezésben a fúvó kivezetőcsövével összekötött (g) kamra van elhelyezve,- amely a rostély teljes hosszában az egész fűtőberendezés fölött helyezkedik el; ezen kamra egy retortát képvisel. A levegőt a retortába annak (h) végén vezetjük be, innét pedig körülbelül az (í)-vel jelölt helyen a fölső oldalon (2. ábra) lévő kivezetőn átvezetjük a hasonló második (j) retortába, amelyben a levegőnek ellenkező irányban kell áramolnia, mivc.'hogy annak (k) kivezetőnyílása a beve?ető nyílásával ellenkező végén és az első i (.torta (h) bevezetőnyílásával szemben van elrendezve. A (g) és (j) kamrák a levegő útjának megfelelő, vagy ennél kisebb mélységgel bírnak, de annál szélesebbek úgy, hogy a levegő a fűtőfölületek fölött szétszóródhat anélkül, hogy áramlása a berendezés által túlságosan megakadályoztatnék. Ha két vagy több kamrát alkalmazunk, akkor az alsó az út nagyobb részében a készülékhez képest harántirányban helyezkedik el. Oldalt még marad azonban egy tér és a kályha meleg gázai ezen retorta akó oldala és fölfelé a másik retorta alsó folülete mentén áramlanak; a másik retorta a másik oldalon nyúlik el és a készülék szemközt lévő helyét hagyja szabadon, úgy hogy a gázok az egyik retorta fölső- és a másik alsó oldala között áramlanak. és azután a fölső retorta körül, valamely kivezetőnyíláshoz fölfelé vezettetnek (1. és 2. ábra). A retorták erősen vannak megépítve és a légutak a retortákban, úgyszintén az egyikből a másikba vezető utak, amelyek a kőszántó-berendezés és fúvó összeköttetéseire szolgálnak, igen gondosan vannak kiképezve és a fúvó kivezetőcsövével pontosan vannak összekötve úgy, hogy a levegő áramlásában minél kevésbbé tartassék föl, és hogy az ellenállások legyőzésekor nyomásából minél kevesebbet veszítsen. A retortákat a fölmelegedésből eredendő feszültségek elkerülése céljából bordákkal vagy merevítésekkel is láthatjuk el: ha célszerűnek mutatkozik, úgy a melegítés elősegítése céljából a berendezés belsejében kiálló szárnyakat vagy hálózatot rendezhetünk el, még pedig a levegő áramlikának irányában; célszerűbb azonban az ily kiálló részeket amennyire csak lehetséges, mellőzni a légutakban. A? anyag fölvételére szolgáló és a rajzon föltüntetett tartány a derékszögű nagy (1) edényt foglalja magában, amely a ke-
