62953. lajstromszámú szabadalom • Szögletkötő szegély

vastag kötő anyagréteggel vonjuk be. Erre az első falapra azután egy másikat elő­nyösen úgy fektetünk rá, hogy ennek ere­zete az elsőét keresztezze* A második la­pot szintén kötőianyaggal vonjuk be, majjl egy 'harmadik lapot iákként teszünk rá, hogy ennek erezete párhuzamos legyen az első lapéval. Egy ekként, összeállított le­mez a 4. ábrán keresztmetszetben lát­ható, ahol is (1, <2, 3) jelzik az egyes ré­tegeket. Az íösszerakott, ill. egymásra he­lyezett nedves farétegekből olyan széles és hosszú csíkot vágunk, aminő a készí­tendő szögi etszogélyhez szükséges. Ezután ezt a nedves lemezt meleg saj tolásnak vetjük alá valamely sajtoíógépben, amely­nek sajtoló formáin a szögletszemély belső és külső fölületének megfelelő domború és homorú alakzatok vannak kiképezve, így a lemezcsíkot a kívánt alakba saj­toljuk, aminő pl. a 2. ábrán látható. A me­leg és nyomás folytán a kötőanyag a fába hatol s iaz legyes réteget erősen egyesíti. A lemezcsík a meleg sajtolás közben ki­szárad és a kötőanyag leköt. Az alkal­mazott farétegek száma természetesen na­gyobb vastagság elérése céljából növel­hető, s az egyes lapok vastagsága is a szükséghez képest változtatható. Az 1., 2. és 4. ábrán föltüntetett szögletszegély há­rom rétegből áll, míg a 3. ábrán ötrétű szögletszegély látható. A szögletkötő csík belső oldala keresztmetszetben általában derékszögűre alakítandó (lásd a 2. és 3. áb­rát). Minthogy azon ládák, amelyékhez a szegélyeket szántuk, szokás szerint derék­szögű szögletekkel készülnek, a szöglet­kötő (6) szöge belül éles, hogy pontosan illeszkedjék a láda (5) oldallapjai alkotta szöglet éléhez, míg a szögletkötő külső ol­dala a (4) helyen le van kerekítve. Fontos, hogy a szegély pontosan és szorosan illesz­kedjék ia láda szögletére, hogy így a sze­gély belső fölülete, amely a láda oldallap­jainak összefutó széleire fekszik, szorosan érintkezzék ezekkel az 'oldallapokkal. Ek­ként az egész szerkezet erőssége jelenté­kenyen fokoziódik. Az Ss fontos, hogy a külső (4) szöglet le legyen kerekítve, mert így megvédjük Csorbulások és zúzódások •ellen, másrészt., mert az éles külső sarok a kezelésnél kellemetlen lehet. Mint'föntebb -említettük, a kötőanyag a sajtolt lemezeket nemcsak 'egyesíti és ösz­szeerősíti, hanem la meleg és nyomás ha­tása alatt be is hatol a fa anyaigába. Amidőn la rétegezett és la rétegek kö­zött kötőanyagot tartalmazó nedves lemezt sajtolásnak vetjük alá, a meleg és nyomás kiűzi a nedvességet, s a kötőanyag nagy­részben annak helyébe lép és ott megszá­radván, leköt úgy, hogy a fa lyukacsait többé vagy ikevésbbé teljesen kitölti. Az ekként készült iszögletkötő szegély nagy­jából homogén és (sajátságaiban különbö­zik a fától, amelyből az egyes lapok vagy íurnirok készültek. Sokkal szívósabb és erősebb mint a fa, nem hasad, reped avagy törik oly könnyen és sokkal nagyobb igénybevételeket bír ki. A ,szögletszegélyeket 'előnyösen végeiken behajlított (7) kapcsokkal erősítjük a do­boz vagy láda szögleteire (2. ábra), ám­bár egyéb fölerősítő eszközöket, pl. vé-i geiken behajlított szögeket vagy efféléket is alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szögletkötő szegély, azáltal jellemezve, hogy az (kötőanyaggal egyesített s a megfelelő alakra sajtolt falapokból áll. 2. Az 1. alatt védett szögletkötő szegély kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a szomszédos farétegek erezetei egy­mást keresztezik. 3. Az 1. és 2. alatt védett szögletszegély kiviteli alakja, azáltal1 jellemezve!, hogy az egyes farétegek át vannak itatva a kötőanyaggal. 4. Az 1—3. alatt védett szögletszegély ki­viteli alakja, azáltal jellemezve^ hogy annak belső fölülete éles szögben van kiképezve, hogy ia láda vagy doboz szögleteinek külső fölületéhez mindvé­gig szorosan illeszkedjék. 5. Az 1—4. alatt védett szögletszegély ki­viteli alakja, azáltal jellemezve, hogy annak szöglete kívül le van kerekítve. (1 rajzlap mellékleti].) OAU.AE 3ÉSZVÉN>TÁRSASÁG NVQAIOAJA BOCA*^* I HM

Next

/
Oldalképek
Tartalom