62940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finomított cukornak fehér cukor nyers cukorból való közvetlen előállítására

hetővé teszi a nagy karbontartalmú szén alkalmazását és ezáltal a festőanyagoknak a cukornedvekből, cukoroldatokból és szirupokból való tökéletes eltávolítását úgy, hogy a nyerscukoriparban egy sohasem barnuló, fehér cukrot nyerünk, amely tekintve tulajdonságait és szinét a legelsőbbrendű finomított cukorral is fölér. Az eljárás azon nagyszámú kísérlettel megállapított tudományos ismereten alapszik, hogy a szénnek színtelenítő hatása az oldatnak emelkedő aciditásával együtt növekszik, míg meghatározott aciditásnál maximumát éri el és hogy a színtelenítő hatás valamely folyadéknak növekedő alkalitásával csökken úgy, hogy a szénnek színtelenítő hatása nulla lesz, ha az oldat bizonyos alkalitást elért. Ha a földolgozandó cukoroldatnak, szirupnak vagy cukorléknek bizonyos aciditást kölcsönözünk, akkor a szénnek tetemesen megnövekedett, szintelenítő hatást adunk. Ezen egész eljárás a 3. ábrán föltünteíett grafikus rajzon példaképen van magyarázva. Az abscissa által van megadva az, hogy az oldat miként reagál, (tehát alkálikusan, közömbösen vagy savanyúan). Az ordinátán föl van tüntetve, hogy az oldatban eredetileg foglalt festőanyagnak hány %-a lett eltávolítva. Ha pl. semleges oldatban 30% festőanyag abszorbealtatik és az aciditás 0-ról 1/100 normálfokra emelkedik, akkor ö| szintelenítő hatás 30%-tói 100-ig nő, azaz az oldat teljesen festékmentes. Ha ellenben az alkálitás pl. 20/100 normál fokig emelkedik, akkor az következik be, hogy a szintelenítő hatás csak 6%-ot tesz ki. Ezekután a szén, amely savas (1/100 normál fokos) oldatban 100% festőanyagot vett föl, 20/100 normálfokos alkálikus oldatba téve, 100 — 6=94%-át a festőanyagnak újból leadhatja, úgy hogy a szenet majdnem egész tisztán nyerjük vissza. A nyerscukoriparban és finomító-eljárásnál is alkalmaztak eddigelé savakat, pl. kénsavat, hydrokénsavat vagy más anyagokat mint pl. ozont, s amellett ezen anyagokat vagy csak tisztán vagy csontszén, sejtkova (Kieselguhr) és más anyagokkai keverve használták. De amennyiben ilyen savak alkalmazásáról volt szó, úgy ezeknek a cukorlékre és oldatokra való hatását kizárólag csak azon célból használták, hogy ezek által közvetlen szintelenítést idézzenek elö. Az egész cukoripar ma már kizárólag alkalikus oldattal dolgozik, habár csak gyöngén alkalikus oldattal is. A jelen találmány tehát abban áll, hogy az eddigi alkalikus vagy gyöngén alkálikus módszerekkel ellentétben, a nyerscukorlének vagy a nyers- és répacukoripar egyéb nyerscukoroldatainak meghatározott aciditást adunk, hogy ezáltal egy tetszőleges, alkalmas és nagy karbontartalmú szintelenítő szenet alkalmassá tegyünk arra, hogy az oldatokat lehetőleg tökéletesen színtelenítse, azaz a szénnek a lehető legnagyobb szintelenítő hatást adjunk. Mivel azonban a praktikus üzem megköveteli, hogy a szén mindig és ismételten ! kerüljön használatra, mert különben az ] eljárás nagyon költségessé válna, azért a találmány szerint valamely folyadék alkalitását használjuk föl a szeri regenerálására, azaz a szénben foglalt festőanyagokat vagy egyéb lisztátlanságokat, amelyeket ez a szintelenítés közben magába vett, a szén minőségének befolyásolása nélkül újból eltávolítjuk és azt újabb szintelenítő hatásra alkalmassá tesszük. A cukoriparban, illetőleg a nyerscukor ipari földolgozásában a szintelenítő szén fölhasználása még nem gyakoroltatott, egyrészt azért, mivel ennek alkalmazása nagyon költséges, másrészt pedig, mert a szintelenítő szén alkalmazása csak akkor volna érdemes és okszerű, ha sikerülne azt használat után regenerálni és újbóli szintelenítésre alkalmassá tenni. Egy további ok, amely a szintelenítő I szénnek a finomított cukrokat megközelítő