62937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjedt sörnek szénsavval való telítésére

telítés nemcsak sok időt vesz igénybe, hanem a nagy sörmennyiségeknek szivatyíyúk segélyével való továbbítása külön költségeket okoz és a túlnyomás, valamint az ebből származható robbanás megakadályozására megfelelő biztosító készülékek beszerzését teszi szükségessé. Az erjedt sörnek az erjedésben lévő sörből gyakrabban javasolták s e célból ugy is jártak el, hogy az erjedő sörből bizonyos mennyiséget adtak az erjedt sörhöz és azután az összekevert folyadékokat a külső levegőtől elzárják, míg a szénsav az összes folyadékot át nem járta. Ez a kezelés azonban a sört zavarossá tette, ügy, hogy utólagos szűrés vált szükségessé. A jelen találmány szerinti telítési eljárásnál nincs szükség a sörnek nagyobb menvnyiségekben való továbbszállítására úgy, hogy a robbanás veszélye nem merül föl. Azonkívül az erjedési gázok az illékony éterikus olajokkal együtt keletkezési állapotukban vezettetnek be az erjedt sörbe úgy, hogy ezen gázoknak és a kísérő anyagoknak teljes zamata és egyéb kívánatos tulajdonságai is megmaradnak s ezáltal a sör minősége kedvezően befolyásoltatik. A találmány szerint a sör mindenféle kompresszor-berendezések, nyomókazánok és hasonló készülékek nélkül telíthető szénsavval s ez a folyamat egy egyszerű zárt tartányban megy végbe, amelyben a sör cgyideig ülepedés végett tartózkodik. A tartán}^ természetesen elég erősre építendő, hogy a föllépő nyomást kibírja. Az eljárás a sörnek hullámzásba hozatala nélkül foganatosítható úgy, hogy a sör az alapos telítésre legalkalmasabb állapotban van. Az eljárás végrehajtására alkalmas berendezésnek egy kiviteli példája a mellékelt rajzon látható, melyen az 1. ábra a telítő berendezés metszetét, a 2. ábra pedig egy részletét tünteti föl. Az (I, II, III) tartányok a sör fölfogására és leülepítésére szolgálnak. Az (I) tartányban erjedő sör van, míg a többi lortányokban már erjedt sör foglal helyet, mely bükkfaforgácsok segélyével vagy egyszerű ülepítéssel tovább deríthető. Az (1) tartány legfölső részébe egy alkalmas (2) kapcsoló szerkezet van illesztve, mely tetszői eges (3) biztonsági szeleppel szerel. liető föl. Az uralkodó nyomást a (4) manometer jelzi. Az elzárható (5) szelephez vagy csaphoz a hajlékony (6) tömlővezeték csatlakozik, mely a tartányból elszálló erjedési gázokat a (7) csővezetékbe továbbítja. A többi tartányok fölső részeibe a (2) kapcsolás szerkezethez hasonló (8) szerkezet van illesztve, mely a (10) töltő fúvókában Végződő (9) cső fölvételére szolgál. A fúvóka célszerűen egy üreges hengerből áll, melynek fölső vége a (9) csővel van összekötve, alsó vége pedig tárcsával van elzárva. A henger falát likacsos anyag alkotja úgy, hogy a hengerbe nyomás alatt érkező gáz rendkívül apró buborékok alakjában áramlik ki a likacsokból és így nem hozza hullámzásba a folyadékot. A (9) cső fölső végébe a gázáramot szabályozó (11) szelep van iktatva, melyet a hajlékony (12) csődarab a (7) csővezetékkel köt össze. Magától értetődik, hogy a (7) cső úgy van a sörfőző helyiségen végigvezetve, hogy a (10) fúvókák alkalmas helyeken hozzákapcsolhatók s az erjedt sört tartalmazó hordókba vezethetők. Nagyobb tartányokba két vagy több töltőfúvókát lehet vezetni. Az erjedésben lévő sörből elszálló gá-. zok összegyűlnek s ha a tartányban az előre megállapított nyomást már elérték, akkor a telítendő folyadékba bocsáttatnak, amelyben a likacsos fúvókák a gázokat egyenletesen szétosztják úgy, hogy a folyadék az elnyelőképesség határáig telíttetik, míg a fölös mennyiség egy alkalmas helyen fölszerelt kibocsátó szelepen távozik el. A leírt eljárással nagy sörmennyiségek egyenletesen telíthetők szénsavval anélkül, hogy a sört az erjesztő kádakból más külön tartányokba kellene átvezetni. További előnye az eljárásnak az, hogy erjedő sörnek teljes zamata megmarad, mi-