62899. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet mozgó vagy helytálló stereoskop képek vetítésére és szemléltetésére

ját, mely egy személy számára vau berendezve. Az 5. és 6. ábrák egy több személy számára berendezett hosszmetszetét, illetve előlnézetét tüntetik föl. A 7. ábra vázlatosan tünteti föl a szerkezetnek mozgószinházban való elrendezését és meghajtását. A stereoszkópképek vetítésére és szemlélésére szolgáló szerkezet egy tengelyekörül forgatható, üres (a) hengerből (1—2. ábra) áll, mely egyik végén két egyn-ással szembei* fekvő (b) kivágással és két további, az előbbiekhez 90°-kal eltolt és ugyancsak egymással szemben fekvő (bl) kivágással van ellátva. A (b, bt) kivágások a képek vetítésére szolgálnak é° pedig a (b)-vel jelölt kivágások a jobb-, a (bl)-el jelöltek pedig a baloldali képek számára, vagy viszont. Ezen (b, bl) nyílások előtt rendezzük el a (c) vetítőkészüléket (3. ábra), mely úgy van beállítva, hogy a jobb- és baloldali képek a cl) vetitőernyő (7. ábra) ugyanazon helyére vetíttessenek. Az (a) henger másik végén (1—2. ábra) négy további, párosával egymással szemben fekvő (f, fl) kivágás van elrendezve, melyek közül az (f)-el je'öltek, ugyanazon hengeralkotókon feküsznek, mint a (b) vetítőnyílások és a néző jobb szeme számára szemlélőnyílások gyanánt szolgálnak. Az (f, fl) kivágások pedig ugyanazon hengeralkotókön feküsznek, mint a (bl) vetítőnyílások és a bal szem számára szolgálnak szemlélőnyilások gyanánt. Ha helytálló stereoszkópképeket vetítünk, akkor az (a) henger forgásánál a hengerfalnak a (b), illetve (bl)'nyílások között fönnmaradó részei fénytörőszárnyak gyanánt szolgálnak és fölváliva a jobb- és baloldali képet jelentetik meg a vetítő ernyőn. Az (f, fl) szemlélőnyílásokon betekintő néző tehát a jobboldali képeket csak a jobb, a baloldali képeket csak a bal szemével látja, ami plasztikus hatást eredményez, föltéve, hogy az (a) hengert elég gyorsan mozgatjuk. Mozgö (élő) képek vetítésénél a hatás ugyanaz; természetesen ekkor az (a) hengert az egyes képek egymásutánjával megegyezően kell forgatnunk. Úgy a (b, bl) vetítő-, valamint az ti, fl) szemlélőnyílások célszerűen négyszögletesek és a henger kerületének 90—9Ó°-u szöget bezáró darabjaira terjednek ki úgy, hogy két-két kivágáspárnak vízszintes élei ugyanazon hengeralkotókon feküsznek és az egyik szem éppen látni kezd, amikor a másik már teljesen le van födve. Míg az eddigelé kapcsolószerkezetek gyanánt alkalmazott forgó korongoknál, vagy a tengely körül lengő tolattyúknál a szemek Iefödése csakis fölülről lefelé, vagy viszont történik, addig a jelen találmány szerint kiképezett szerkezetnél a mellső és hátsó szemlélőnyílás vízszintes éle a két mezőt úgy fölülről, mint alulról is lefödik úgy, hogy a lefödés igen gyorsan történik. Azonkívül a lefödés párhuzamosan történik a vetítőernyő vízszintes éleivel és nem, mint az említett ismert szerkezeteknél, fokozatosan növekvő szög alatt, mely lefödési mód az ismert szerkezeteknél a kép vibrálását vonta maga után. Az ismertetett szerkezet segélyével igen könnyen tehetjük lehetővé több, még pedig egysorban ülő személynek a képek megszemlélését anélkül, hogy mlíideii egyes személy számára külön kapcsolószerkezetet kellene elrendeznünk. Ezen célból csakis elegendő hosszú hengeres (g) csövet kell elrendeznünk, egymástól bizonyos távolságban elrendezett több szemlélő-nyíláspárral (5. ábra). A hengeres csövek igen könnyen és minden zavaró hatás nélkül, színházi nézőtéren is fölszerelhetők (7. ábra), míg a régi elrendezésnél egy két személy számára szolgáló forgó korongnak legalább is 1 m. átmérővel kellene birnia. Az egyes üléssoroknak megfelelő (g) csövek pl. (h) kúpkerekek útján egyetlenegy (i) hossztengelyről hajthatók meg (7. ábra). Az (a), illetve (g) cső fölött fából vagy bádogból való (k) tok van elrendezve (4. és 6. ábra), mely üvegezett (m) szemlélőnyílásokkal van ellátva, annak megaka-