62859. lajstromszámú szabadalom • Újítások dugattyús mótorokon

különösen fontos, hogy egyrészt a közös hajtórúdfej könnyű lehessen és anyagának legnagyobb része a lengési középponthoz közel foglalhasson helyet, másrészt hogy a közös hajtórúdfej lengését megengedő, valamint az azt elforoghatásáian megakadályozó szerkezetekben a robbanási nyomásokból, temegerőkből és a mótor forgató nyomatékából származó nagy reakcióerők fölvételét és a mozgásokat bevált, egyszerű működésű és ismert eljárásokkal könnyen méretezhető géprészek, lehetőleg tengelyek vagy csapok tegyék lehetővé. A mindenirányú lengés két egymásra merőleges és egymást metsző geometriai tengely körül való forgás eredője gyanánt fogható föl. Ebből kiindulva jelen találmány szerint a közös hajtórúdfej minden irányú lengésének lehetővé tételére oly tengelypár szolgál, amelynek egymást metsző geometriai tengelyei egymásra merőlegesek és ezen viszonylagos helyzetüket nem változtathatják, azaz egy darabból vannak kiképezve vagy egy darabbá vannak egyesítve. Az így előállott tengelykereszt 3gyik tengelyét a munkahengereket tartalmazó vagy azokhoz szilárdan erősített képrészben ágyazva, ezen szerkezet a másik tengelyen ágyazott közös hajtórúdfejnek nemcsak minden irányú lengését engedi meg, hanem egyúttal megakadályozza annak a munkahengerekhez viszonyított elforoghatásál úgy, hogy ez utóbbit illető leg külön szerkezetre szükség nincs. Tekintve, hogy az elforoghatást megakadályozó szerkezetnek a mótor forgató nyomatékával egyenlő értékű, folytonosan változó nagyságú reakciókat kellene kielégítően fölvenni s ezt egy komplikált lengő mozgás és rendszerint nagy fordu-' látszámok mellett, ezért a fönt leírt egyszerű szerkezeti megoldás által biztosított előnyök annál is inkább fontosak, mert segélyével a lengő rész anyaga egyúttal jól kihasználható s az összes mozgások tengely körüli elforgásokra vezethetők vissza, míg a reakcióerők mint csap, illetve talpcsapnyomások lépnek föl és így a megfelelő egyszerű géprészekkel vehetők föl, amelyek úgy fölületi, mint szilárdsági és megmunkálási szempontból könynyen ellenőrizhetők és kifogástalan működést biztosítanak. A föntemlítetteken kívül a leírt szerkezet arra is szolgál, hogy közvetítésével a robbanási nyomásokból és tehetetlenségi erőkből származó, a munkaleadó tengely irányában föllépő (axiális) erő komponenseket a munkahengerek által alkotott vagy ahhoz szilárdan erősített géprész vegye föl s így a közös hajtórúdfej ilyen erőket a munkát leadó tengelyre át ne vihessen. A tengelykeresztnek a munkahengerek által alkotott géprészbe ágyazott tengelye legcélszerűbben a munkahengerek középvonalai által alkotott forgásfölület geometriai tengelyére merőleges geometriai tengelyű s a tengelykereszt geometriai középpontja (metszéspont) egyúttal pontja az említett forgásfölület geometriai tengelyének. A tengelykeresztet furatkereszt helyettesítheti, valamint az egyes tengelyek helyett azt pótló két vagy több csap, illetve csapágy szolgálhat. Fönt leírt szerkezet olyan kardancsukló gyanánt szerepel, melynek egyik kengyelét a munkahengerek által alkotott géprész képezi, míg a közös hajtórúdfej nem egyéb, mint a dugattyúerők fölvételére és átalakítására kiképezett j másik kardán kengyel. A közös hajtórúdfejet képező és a dugattyúerők fölvehetésére kialakított ezen kardankengyelnek egy oly csappá vagy csapággyá kiképezett része forgatja a munkaleadó tengelyt, amely csapnak, illetve csapágynak geometriai tengelye összeesik azon egyenessel, amely a dugatytyúrudak geometriai támadáspontjai által meghatározott s a tengelykereszt geometriai középpontját azaz a lengésközéppontot is magában foglaló síkra a tengelykereszt ezen geometriai középpontjában merőleges. A dugáttyúeröknek és mozgásoknak a