62847. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozó berendezés forgó tömegek részére

- 5 -A mondottakból azonban az is követke­zik, hogy ha az m, r szorzat nagyságát megállapítottuk, evvel a 5, 1 szorzat nagy- 1 sága is meg van határozva, tehát S nem választható kicsire, anélkül, hogy 1 ne le­gyen vagy minek következtében a beren­dezés kis § esetében igen terjedelmessé válik. Ezért a 2. ábrában föltüntetett egyen­súlyozó tömegnél a 4. ábrában föltüntetett egyensúlyozó tömeg sok esetben előnyö­sebb. Minthogy az egyensúlyozó tömegnek kör­alakú csatornája csak igen csekély lehet, több ily csatornát képezünk ki egymás fölött az egyensúlyozó tömegben, ennek ten­gelyével koncentrikus helyzetben. Ezt akként végezhetjük, hogy több (II, 12, 13) ... — abroncsot (4. ábra) húzzunk föl meleg álla­potban egymásra. Ezekbe a csatornákba a higanyt furatokon át töltjük be, melyeket azután elzárunk, így igen hatásos és ennek dacára könnyű és kis tejedelmű egyensúlyozó tömeget le­het szerkeszteni. Ezek az egyensúlyozó tömegek, mint az már említve volt, csakis akkor működhet­nek, ha a tengely szabadtengely körül fo­rog. Ugyanis az alább kifejtett elmélet azon alapszik, hogy az (L) pont (3. ábra) az (0) és (G) pontok között fekszik. Főtétel to­vábbá az is, hogy a szabadtengely körül forgó vagy a rugalmas tengelycsapoknak segélyével ágyazott tengely a kritikus se­bességnél nagyobb sebességgel forogjon. Ellenkező esetben, amikor az (L) fix, a (G) pont az (0) ponton túl ugyanazon az olda­lon fekszik, mint ez (0) pont és így a (G) pont excentricitásának hatását a higany még inkább fokozza, tehát a bajokat ezek­nek megszüntetése helyett súlyosbbítja. A föntebb leírt egyensúlyozó tömegnek csak példaképen szolgálnak és minden oly szerkezet alkalmazható, mely teljesen zárt csatornáknak előállítását engedi meg. Ne­vezetesen lehet az egyensúlyozó tömegek­nek szerkesztésére vékony, lapos a Bordon­féle manometerekben alkalmazott csövek­hez hasonló acélcsövet használni, melyeket végeiknek autogénhegesztéssel történő össze­hegesztése által zárt gyűrűkké alakítunk, amikor azok a kívánt mennyiségű higany­nyal megtöltettek. A higanyt megfelelő nagyságú acélgolyókkal vagy tetszőleges fémporral is lehet helyettesíteni. Ha valamely tengelyen több (Rl, R2, R3, R4, R5) kerék (5. ábra) van fölékelve, cél­szerűen ugyanannyi (Sl, 82, S3, 84, S5) egyensúlyozó tömeg is van alkalmazva úgy, hogy mindegyik kerékkel a maga egyen­súlyozó tömege össze van kötve. Célszerű, ha áz egyensúlyozó tömegnek átmerője a lehető legnagyobb, mit pl. gőz­turbinának esetében akként lehet elérni, hogy a (b) lapátok (6. ábra) megerősítési helyének közelében több, higannyal rész­ben megtöltött, lapos (t) eső van fölerősítve Az ábrában föltüntetett fölerősítési mód végtelenül sokféleképen módosítható. Minthogy ebben az esetben a kerekeknek hiányos egyensúlyozásából származó igénybe­vételek a tengelyre át nem vitetnek, igen nagy hatású egyensúlyozó tömegeket lehet alkalmazni, anélkül, hogy a tengelynek túlságos igénybevételétől kellene tartani. Ily módon nemcsak a szerkezet által okozott, hanem balesetekből, pl. turbináknál a napátoknak megrongálódásától származó hiányos egyensúlyozásnak káros hatása is kiküszöbölhető. A tengelycsapok és csap­ágyak ekkor az összes reakció-erők által sohasem vétetnek igénybe. Ez az elrende­zés azonban nem lehetséges minden eset­ben, mert a szükséges hely nem mindig áll rendelkezésre; ily esetekben elégséges, ha a tengelynek két végén egy-egy (81, 81) egyensúlyozó tömeg (7. ábra) van föl­ékelve. Ha ezek az egyensúlyozó tömegek oly nagyok, hogy baleseteknek következmé­nyeit is elháríthatják, az egyensúlyozó tö­megek a tengelynek közepén egy igen nagy (fl) erőt és két végén egy-egy, ellenkező irányú (f'l), illetve (f) erőt létesíthetnek, minek következtében a tengely meggör­bülhet. Ily esetben nem szabad oly nagy egyen-I súlyozó tömegeket alkalmazni, melyek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom