62847. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozó berendezés forgó tömegek részére

- 5 -A mondottakból azonban az is következik, hogy ha az m, r szorzat nagyságát megállapítottuk, evvel a 5, 1 szorzat nagy- 1 sága is meg van határozva, tehát S nem választható kicsire, anélkül, hogy 1 ne legyen vagy minek következtében a berendezés kis § esetében igen terjedelmessé válik. Ezért a 2. ábrában föltüntetett egyensúlyozó tömegnél a 4. ábrában föltüntetett egyensúlyozó tömeg sok esetben előnyösebb. Minthogy az egyensúlyozó tömegnek köralakú csatornája csak igen csekély lehet, több ily csatornát képezünk ki egymás fölött az egyensúlyozó tömegben, ennek tengelyével koncentrikus helyzetben. Ezt akként végezhetjük, hogy több (II, 12, 13) ... — abroncsot (4. ábra) húzzunk föl meleg állapotban egymásra. Ezekbe a csatornákba a higanyt furatokon át töltjük be, melyeket azután elzárunk, így igen hatásos és ennek dacára könnyű és kis tejedelmű egyensúlyozó tömeget lehet szerkeszteni. Ezek az egyensúlyozó tömegek, mint az már említve volt, csakis akkor működhetnek, ha a tengely szabadtengely körül forog. Ugyanis az alább kifejtett elmélet azon alapszik, hogy az (L) pont (3. ábra) az (0) és (G) pontok között fekszik. Főtétel továbbá az is, hogy a szabadtengely körül forgó vagy a rugalmas tengelycsapoknak segélyével ágyazott tengely a kritikus sebességnél nagyobb sebességgel forogjon. Ellenkező esetben, amikor az (L) fix, a (G) pont az (0) ponton túl ugyanazon az oldalon fekszik, mint ez (0) pont és így a (G) pont excentricitásának hatását a higany még inkább fokozza, tehát a bajokat ezeknek megszüntetése helyett súlyosbbítja. A föntebb leírt egyensúlyozó tömegnek csak példaképen szolgálnak és minden oly szerkezet alkalmazható, mely teljesen zárt csatornáknak előállítását engedi meg. Nevezetesen lehet az egyensúlyozó tömegeknek szerkesztésére vékony, lapos a Bordonféle manometerekben alkalmazott csövekhez hasonló acélcsövet használni, melyeket végeiknek autogénhegesztéssel történő összehegesztése által zárt gyűrűkké alakítunk, amikor azok a kívánt mennyiségű higanynyal megtöltettek. A higanyt megfelelő nagyságú acélgolyókkal vagy tetszőleges fémporral is lehet helyettesíteni. Ha valamely tengelyen több (Rl, R2, R3, R4, R5) kerék (5. ábra) van fölékelve, célszerűen ugyanannyi (Sl, 82, S3, 84, S5) egyensúlyozó tömeg is van alkalmazva úgy, hogy mindegyik kerékkel a maga egyensúlyozó tömege össze van kötve. Célszerű, ha áz egyensúlyozó tömegnek átmerője a lehető legnagyobb, mit pl. gőzturbinának esetében akként lehet elérni, hogy a (b) lapátok (6. ábra) megerősítési helyének közelében több, higannyal részben megtöltött, lapos (t) eső van fölerősítve Az ábrában föltüntetett fölerősítési mód végtelenül sokféleképen módosítható. Minthogy ebben az esetben a kerekeknek hiányos egyensúlyozásából származó igénybevételek a tengelyre át nem vitetnek, igen nagy hatású egyensúlyozó tömegeket lehet alkalmazni, anélkül, hogy a tengelynek túlságos igénybevételétől kellene tartani. Ily módon nemcsak a szerkezet által okozott, hanem balesetekből, pl. turbináknál a napátoknak megrongálódásától származó hiányos egyensúlyozásnak káros hatása is kiküszöbölhető. A tengelycsapok és csapágyak ekkor az összes reakció-erők által sohasem vétetnek igénybe. Ez az elrendezés azonban nem lehetséges minden esetben, mert a szükséges hely nem mindig áll rendelkezésre; ily esetekben elégséges, ha a tengelynek két végén egy-egy (81, 81) egyensúlyozó tömeg (7. ábra) van fölékelve. Ha ezek az egyensúlyozó tömegek oly nagyok, hogy baleseteknek következményeit is elháríthatják, az egyensúlyozó tömegek a tengelynek közepén egy igen nagy (fl) erőt és két végén egy-egy, ellenkező irányú (f'l), illetve (f) erőt létesíthetnek, minek következtében a tengely meggörbülhet. Ily esetben nem szabad oly nagy egyen-I súlyozó tömegeket alkalmazni, melyek a