62767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lenolaj-, ill. kencepótlék előállítására

— 2 -meleg szigetelés mellett. Az anyagot magára hagyva, a könnyen hidrolizálódó gliceridek meglehetősen gyorsan bomlanak' azonkívül ezen idő alatt csekély mennyiségű zsírsavak, szénhydrátok, valamint glicerin ós akrolein nyomok-átpárlódnak. Ezen közbeiktatott nyugalmi állapot által, melyben mindennemű energiabevezetés kívülről megszűnik, jelentékeny időmegtakarítás érhető el. Végső termékképen fehér desztillátumot nyerünk, azonkívül a munkafolyamat is sokkal egyszerűbb, a munkaidő pedig 6 órára rövidíthető meg. Ezen eljárás részletes leírása a következő: A halolajat az átpároló üstbe helyezzük és mindenekelőtt 280°-ra fölhevítjük. Azután a tüzelést megszüntetjük és az összes be-és elvezető csöveket elzárjuk, kb. 1—2 óra tartamára. Ezen idő alatt az olaj önmagától és körülbelül 350°-ra fölhevül, miáltal csekély mennyiségű zsírsavak, szénhydrátok, valamint glicerin és akroleinnyomok kevés vízzel átpárolódnak. Összesen körülbelül 5 - 8 % párolódik így át. A könynyen hydrolizálódó gliceridek bomlása folytán a hőfok 350<>-ról fokozatosan lesülyed 285—260°-ig. Amint ezen utóbbi hőfok beállott, úgy azonnal megkezdjük az átpárlást vákuummal vagy anélkül, kb. 375°-os vízgőzzel. Bár a forró gőz hydrolitikai hatást nem fejt ki, mégis azért vétetik ily magas hőfokura, hogy lehető sok idő takaríttassók meg. Az átpárlási termék csaknem teljesen fehér, dacára annak, hogy az átpárlási idő 6—8 órára csökkentetett. Ezáltal oly vastag olajat, illetve kenceolajpótlékot nyertünk, mely a törzsszabadalomban védett eljárás termékével teljesen egyenértékű. Az eljárás keresztülvihető természetesen alacsonyabb nyomás alatt álló főzőkazánban és gőzhőmérséklet mellett is. Az eljárás végterméke ebben az esetben is igen nagy, csakhogy a munkaidő a hőmérsékletcsökkenésnek megfelelően meghosszabbodik. A terméknek utánfőzése és egyéb kezelése a törzsszabadalomban megadott módon történik. Jelen találmánynak egy másik példaképem kiviteli alakja abban áll, hogy a kenceolajpótlék a halolajból egy önmagában ismert fermentativ eljárással állíttatik elő, mely azonban itt a frakcionált hydrolizis értélmében működik; a kiindulási terméket, pl. halolajat megfelelő mennyiségű vízzel hozzuk össze, azután megfelelő hőfokon fermentumot, pl. ricinusmagenzymet és mangánszulfátot adagolunk hozzá. Megfelelő mechanikai mozgatással alacsony hőfokon tökéletes emulzió létesíttetik. Megfelelő idő után a zsírsavak kikristályosodnak, utólagosan pedig kisajtoltatnak. Azután a folyékony olajsavat forró gőzzel való átpárlással többé vagy kevésbbé magas hőfokon, vákummal vagy anélkül eltávolítjuk, miáltal savmentes, többé vagy kevésbbé sűrű vagy hígfolyós olaj keletkezik. Ezen eljárásnak egy különleges kiviteli alakja a következő: A halolajhoz körülbelül 30 % vizet adunk hozzá és a keveréket 23° melegre hozzuk. Folytonos keverés közben hozzáadunk 6 % fermentáló anyagot és 0.2 % mangánszulfátot. Az emulzió előállítása céljából a keverést gyakran megismételjük. Körülbelül 15 óra múlva, mialatt a keveréknek körülbelül 35 %-a hydrolizálódott, ezen folyamatot megszakítjuk. Az említett 15 óra tartama alatt az eljárást ellenőrző vegyészek savpróbákat vesznek. Ezek azt mutatják, hogy a telített és egyszerűen telítetlen gliceridek jóval könnyebben bomlanak, mint a többszörösen telítetlenek. A munkafolyamat időtartama természetesen változik a telített, vagy egyszerűen telítetlen savú olajoknak különböző glicerintartalmával. Megfelelően beszabályozott alacsony szobahőmérzékleten a zsírsavak kristályosan különválnak és könnyen lesajtolhatók. A glyceridekbe visszamaradó folyékony olajsavnak eltávolítása céljából az olajat körülbelül 250—275%-os forró gőzzel átpároljuk mindaddig, míg lehetőleg savmentes lesz. Ezen hőfokon meglehetősén hígfolyós végterméket kapunk. Ha sűrű olajat akarunk előállítani, úgy magasabb hőfokú gőzt kell az átpárláshoz fölhasználni. Természetesen a kisajtolás el is hagy-