62753. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy szaporaságú elektromos rezgések létesítésére
— 3 -lehet, a fényívvel teljesen össze kell esnie. A gázsugár alakja a mindenkori esetnek megfelelően hengeres, lapos, szalag- vagy csőalakú lehet. A mellékelt rajz 7. ábrája oly berende-i zést tüntet föl, mely a 3. ábrán látható csőalakú sugár létesítésére alkalmas. Az elektródákat alkotó (a) és (b) csöveket a 8. ábrán föltüntetett szerkezet tartja kellő helyzetben. A (b) cső enyhe súrlódással van a (t) csőbe betolva; a (t) cső három egyenlő (m) szárnnyal van ellátva.v Az (a) csövet a végénél azonkívül a (v) cső veszi körül, mely közepes hőmérsékletnek ellenálló szigetelő anyagból, pl. üvegből, porcellánból készülhet. Az (a) és (v) csővek között fönmaradó gyűrűs hézag a csőalakú gázsugár képzésére való. Az (a) és (b) csövek falvastagsága körülbelül 1 mm. (5. ábra); a (b) cső belső átmérője valamivel nagyobb, mint az (a) cső belső átmérője. A gyűrűs tér szélessége körülbelül 1 cm. Az (a) és (b) csöveknek egymás felé fordított peremei között húzott szakadozott vonalak a peremek között képződő, kevéssé kúpos csőalakú fényívet ábrázolják; a gyűrűs hézagból vont eredmény vonalak pedig, melyek a szakadozott vonalat igen kis szög alatt metszik, a gázsugarat jelképezik. Amint a 6. ábrán látható, a berendezés meg is fordítható. Ez esetben a (v) cső az (a) cső belsejében van elhelyezve, a (b) cső külső átmérője pedig körülbelül egyenlő a (v) cső külső átmérőjével. A gázsugár ugyanaz marad, mint az előbbi esetben, szintúgy a fényív is csonkakúpalakú, de meg van fordítva. A kis (v) cső mindkét esetben fémből való is lehet, csak arról kell gondoskodnunk, hogy pereme, alacsonyabban feküdjék, mint az (a) cső pereme, nehogy a fényív a (v) cső pereméről ugorjék át; ha azonban ettől a föltételtől a berendezést függetlenné akarjuk tenni és a (v) cső peremét nem akarjuk sokkal mélyebbre helyezni, mint az (a) cső peremét, a (v) csövet előnyösen szigetelő anyagból készítjük. Az 5. ábrán lát- j ható elrendezés a célnak azért felel meg jobban, mert ennél nagyobb fölületű 1 elektróda a legmagasabb hőmérsékü részben van elrendezve és az (a) cső elhasználódásának mértékében könnyebben tolható előre. Az előretolás működés közben is könnyebben eszközölhető, amennyiben a mozgást végtelen csavar és fogaskerék útján visszük át, különösen akkor, ha az elektródák nagy mértékben használódnak el. Az elektródák elhasználódását azáltal csökkenthetjük, hogy az elektródákat nem platinából, hanem más anyagból készítjük és levegőt fujtatunk be. Vörösrézelektródák pl. óránként körülbelül Vi» mm.-el használódnak el. A 9. ábra az (a) cső előretolódására való berendezést tüntet föl. A szigetelő anyagból való (q) rúd az (o) végtelen csavarral van szilárdan összekötve, mely az (n) csavarkerékkel kapcsolódik. A (q) rúd forgatása által az (A) csőben az (r) rúd emelhető vagy sülyeszthető, mely rúddal a kis (a) cső enyhe súrlódás által van (s)-nél kapcsolva. A berajzolt nyilak a levegő áramlásának irányát jelzik. Ha levegő helyett más gázt akarunk alkalmazni, pl. hidrogént, világítógázt, nitrogént, vízmentes szénsavat, szigetelő folyadékok gőzeit stb., előnyösen szívónyomószivattyút használunk, vagyis a gázt a (B) csőből ki szívatjuk és az (A) csőbe beszorítjuk. Ily módon meghatározott mennyiségű gázt hosszú ideig használhatunk, mint pl. a fagyasztógépeknél. Ha oly gázt alkalmazunk, melynek kritikus hőmérséklete alacsonyabb, mint a környező gázé, a gázsúgár létesítésére a szívó-nyomószivattyú alkalmazása helyett a gázt egyszerűen hevítjük és hűtjük, miáltal a gázt körfolyamatban tartjuk, úgy mint az ammóniával működő fagyasztó-gépeknél. Hogy az elektródafogyasztást, mely levegő alkalmazása esetén is jelentéktelen még inkább csökkentsük és hogy kisebb nyomásokat alkalmazhassunk, oxigénnek vagy oxigéntartalmú gázkeverékeknek alkalmazását elkerüljük.
