62744. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fúrólyukak alsó részének kibővítésére

- 2 — marókorong van a fúrófejen ágyazva. A mellékelt rajzban föltüntetett foganatosítási alaknál a marókorongoknak száma kettő; a marókorongok a (D) ágyazó karokon vannak ágyazva, melyek egymással átlósan szemben vannak elrendezve és oldalt kiálló, vékonyabb (d) nyújtványaikkal az (A) fúrófejnek alsó végén kiképezett, függélyes (1) hasítékokba nyúlnak be. A (D) ágyazó karok, munka közben, az (A) fúrófejtől oldalirányban kiállnak. Az ágyazó karokon egy-egy (C) marókorong van ágyazva, melyeket a (2) harántrúd lart a működési helyzetben. Ez a harántrúd az (A) fúrófejnek egy függélyes hasítékában van vezetve és a (D) ágyazó karoknak (3) ürös tereibe nyúlik bele. A {2) harántrúddal öszekötött függélyes (7) rúdon kiképezett (6) ütköző és a fúrófejnek (5) ütközője között a (4) tekercsrúgó van közbehelyezve, mely a (2) harántrúdat fölfelé szorítja úgy, hogy a (D) ágyazó karok is fölhúzatnak és nz (A) fúrófejen kiképezett ütközőkre szorulnak. A (D> ágyazó karok az (A) fúrófejben lefelé eltolhatók és amikor ezek a karok egy bizonyos helyzetet elértek, a fúrófejnek hosszanti középvonala fölé közelíthetők úgy, hogy a (D) ágyazó karok, közel egymásmellé kerülnek és a berendezést az (y) fúrólyukat kibélelő (x) csőbe be lehet vezetni. Mialatt a bereiidezés az (x) béléscsőben lefelé mozog, a (D) ágyazó karok cgymásfölé közelítve, a 2. ábrában föltüntetett helyzetükben vannak, mert a béléscső azoknak egymástól való távolodását meggátolja; mihelyt azonban a berendezés a béléscsőnek alsó végét elhagyta, a (D) karok önműködően a normális állásukba jutnak (1. ábra), mert az állandóan fölfelé szorító (5) rúgó az ágyazó karokat fölhúzza és ezeknek (8) válldarabjait az (A) fúrófejnek fölfelé divergáló (9) fölületeivel érintkezésbe hozza. A mint a (D) karok eléggé kifelé mozogtak úgy, hogy azoknak (8) válldarabjai a (9) lejtős fölületeket elhagyják, az ágyazó karok továbbmozognak fölfelé és végül elérik normális állásukat. A (D) ágyazó karokon egy-egy (10) forgási csap van kiképezve, mely lefelé és kifelé fordul úgy, hogy az erre ágyazott (C) marókorong, metsző éleivel, az (y) fúrólyuknak fenekét munkálja meg és a fúrólyuknak falairól is vág le anyagot. A marókorongok igen sokféle módon rögzíthetők forgási csapjaikon. A föltűntetett marókorongok metsző éleinek egy harmadrésze a (12) metszőfogak, melyeknek hossza egyenlő, míg a|metsző éleknek két harmadrésze az egymással ugyancsak egyenlő hosszú, de a (12) fogaknál hoszszabb (11) metsző fogak úgy, hogy a marókorongnak működő fölülete egyenetlen, mi az (y) fúrólyuk fenekén az anyagnak tökéletesebb fölaprítását idézi elő annak következtében, hogy a különböző metsző élek, a marókorong forgásánál, nem érik ugyanazt a metszési fölületet. A (13) metsző fogak áljtal képezett élek az (y) fúrólyuknak oldalfelületén vágják le; az anyagot úgy, hogy a fúrófej körül elég köz marad, melyen át a fúrási törmeléket a csőalakú (B) fúrórúdazatnak ürös terén és a rúdazatra szerelt (A) fúrófejben kiképezett vezetékeken át bevezetett és a fejnek alsó fölületén kiképezett nyílásokon a (C) marókorongok által fölaprított anyaghoz vezetett öblítő víz eltávolíthatja. A (C) ruarókorongok homlokfölütetén a (13a) metszőfogak vannak kiképezve, melyek a marókorongok között lévő anyagot aprítják föl. (10) forgási csapokon a kúpos (14) süvegek vannak leszerelhetően fölerősítve, melyek a (C) marókorongok ágyazását képezik a marókorongokon pedig egy-egy (15) gyűrű van fölcsavarolva, melyekj a (14) süvegnek (14a) válldarabjaival működnek együtt és megátolják a marókorongnak hosszanti elmozdulását az ágyazó csapjaikhoz képest, tehát a marókorongokat ágyazási csapjaikon rögzítik. Az (A) fúrófejben a (16) olajvezeték van kiképezve, mely a (17) olajtartályból indul ki és melyhez a (D) ágyazó karokban és a forgási csapokban kiképezett (16a) olajvezetékek csatlakoznak úgy, hogy az olaj az