62734. lajstromszámú szabadalom • Telefonbeszélgetések díjait önműködőleg följegyző berendezés

illetve készüléke a központtal összeköttetésbe jut, a mágnes egyik tekercse fölgerjesztődik, s az így gerjesztett mágneses erővonalak végighaladnak a vasmag egész mágneses áramkörén anélkül, hegy a tetszőleges számlálószerkezet áramkörébe iktatott fegyverzetet a mágnes magához vonzaná. Mihelyt azonban a fölhívott előfizető jelentkezik hívásra, pl. a telefonnak a horogról való leemelésével, a konszekvens pólusú elektromágnes másik tekercsén is áram megy keresztül. Ezen tekercs ügy van fölcsévélve, hogy a vele gerr j esztett erővonalak a vasmagban szembe kerülnek a másik tekerccsel gerjesztettekkel, s az erővonalak a fegyverzeten haladnak át, amelyet ekkor az elektromágnes pólusai magukhoz rántanak, amikor is a számlálószerkezet áramkörébe záródik. Amint a fegyverzet az elektromágneshez illeszkedik, a második mágnes esetében egy mágneshíd keletkezik és a fegyverzet a mágnes pólusához szorul mindaddig, míg a mágnestekercsen áthaladó áram az összekötő dugó kihúzása folytán meg nem szakad. Ha a följegyző berendezés áramkörébe nyomógombos vagy más kapcsolót iktatunk be, a kezelő a központban tetszés szerint működésre kapcsolhatja vagy kiiktathatja a föl jegyző berendezést. Könnyen érthető, hogy ha egyszer a mágneses erővonalak bizonyos irányban a fegyverzeten keresztül haladnak, pályájuk nem változhalik meg, míg az áram a konszekvens pólusú elektromágnes mindkét tekercsében meg nem szakad, azaz, ha már a vasmolekulák bizonyos határozott irányban elhelyezkedtek, ezen irány megváltozása mindaddig nem várható, míg az áram mindkét tekercsben meg nem szakad. Ha pl. a fegyverzet odavon-2ott helyzetben van és az egyik tekercs árama megszakad, ámbár az egyik tekercs gerjesztette erővonalak kisebb ellenállási útja a vasmagon keresztül volna, az erővonalak a jelen találmány értelmében mégis a fegyverzeten haladnak át mindaddig, míg az áram mindkét tekercsben meg nem szakad. A találmány egy kiviteli alakját föltüntető mellékelt rajzon az 1. ábra az egyik konszekvens pólusú elektromágnes fölülnézete, a 2. és 3. ábra annak oldalnézete, illetőleg homloknézete, a 4. ábra a másik konszekvens pólusú elektromágnes oldalnézete, az 5. és 6. ábrák a mágnesmezőket jelzik a berendezés működésének különböző fázisaiban, a 7. ábra a berendezésnek egy közös teleprendszerű telefonberendezésbe való beiktatását mutatja be változatosan azon esetben, amikor a beszélgetések számának följegyzése a kapcsolás kezelőjétől függetlenül történik, a 8. ábra szerint a berendezés akként módosúl, hogy az önműködő följegyző berendezés működésben tartása a kezelőtől függ. A 9. ábra mutatja, hogyan lehet az önműködő följegyző berendezést alkalmazni, ha az összekötendő állomások egyike valamely közös teleprendszerű központhoz tartozik, másika pedig helyi teleprendszerü, mágnes-induktoros állomás. Végül a 10. ábra a találmány olyan módosítását tünteti föl, amelyben a konszekvens pólusú elektromágnesek helyett ellenkező menetű tekercsekkel ellátott elektromágneseket alkalmazunk. A konszekvens pólusú mágnesek lényegükben két-két (1, 2) illetőleg (19, 20) dróttekercsből állnak, amelyek azonos irányban vannak a zárt mágneses áramkört alkotó (3) vasmagra csévélve, s úgy vannak szerkesztve, hogy a velük gerjesztett mágnesség csak akkor hat a tekercsekkel párhúzamosan elrendezett (4, 7) fegyverzetre (5. és 6. ábra), ha mindkét tekercsen áram megy át, amikor is az egyik tekercs gerjesztette erővonalak szembekerülnek a másik tekercs erővonalaival és a (4, 7) fegyverzeten haladnak át, mi-