62702. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás zsilipkapuk részére

támasz helyett más szerkezetek is alkal­mazhatók, melyek a kapu alsó sarkát olykép vezetik, hogy az ütköző fölülettől leszorítható. Ilyen esetben vagy csali egy ütközőfölület, t. i. a kapunyílás ,vagy ha a kapu hátsó részén elrendezett tömítési1 fölület is hozzájárul két ütközőfölület lé­tezik. Mindkét esetben a következőkben leírt szerkezetek használhatók. A 12. ábra mutatja, hogy a találmány kezdetleges kivitele szerint egy mozgat­ható közbenső darab egyáltalában nem szükséges, hanem elegendő, ha a szokásos helytálló (3) talpcsap az (1) kapuban oly ferde vezetőpályát kap, hogy a kapusarok pl. a fülke ütközőíölületéről önműködőéi', leesik és azután megint meghúzható. A 13. ábrán egy mozgékony közbenső darab, t. i. egy golyó látható, mely két ferde pályán gördülhet. A 14. ábrán egy hasonlóképen működő hengercsapágy látható. A 15. ábra szerint a kapu kényszermoz­gással leemelhető. A függőlegesen elren­dezett (4) ingatámasz (18) rúgó révén le­szoríttatik és ezen erő a bekövetkező tá­masztónyomás révén legyőzetik. Végre a találmány tárgya olykép is mó­dosítható, hogy az önműködő beállítás­ról lemondunk és mint ez a 16. ábrán lát­ható, pl. egy szögemeltyű révén a csap­ágytámaszt, vagy a megfelelő közeget az ütköző fölülettől eltávolítjuk, vagy ahhoz közelítjük. A 17. ábrán látható, hogy a kapu moz­gékonyságát biztosító szerkezeti részek (pl. 4. ingatámasz és 14. ütközője) ahe­lyett, hogy azok a kapukamrában volná­nak elhelyezve magában, a kapuban is rendezhetők el, úgy hogy a merőleges sík, melyben a ferde ingatámasz fekszik, a kapu nyitásakjor azzal együtt forog. Ennek előnye, hogy nyitott kapu mellett is a csapnyomás vízszintes eredője az inga­támasz hajlása folytáp részben vagy egészben megsziintettetik és a kapuban levő oldalvezetéknek, pl. a (14) ütköző­nek minden kapumozgatásnál csak cse­kély erőnek kell ellentállani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ágyazás zsilipkapuk részére azáltal jel­lemezve, hogy az ágyazandó kapusa­rok a záró- vagy nyitómozgás alkal­máxal az ütközőfölületen egyáltalában semmi, vagy csak csökkentett nyomás­sal fekszik föl, és pedig függetlenül attól, vájjon a kapu egyéb részei már egymásra fekszenek és csak a véghely­zetében teljes nyomással szoríttatik az ütközőfölületnek. 2. Az 1. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy az ágyazandó kapusarok az ütköző fölülettől önműködően távolodhatik és zárt helyzetében a bekövetkező víz­nyomás révén hozzászoríttatik. 3. Az 1. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja, jellemezve az ágya­zandó kapusarok és a helytálló kapu­kamara oly összeköttetése által, mely­nek segélyével a kapusarok az ütköző fölülről kényszermozgásúan eltávo­lítható és ahhoz megint szorítható. 4. Az 1. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy akapusarok ágyazási fölülete és a kapukamarában levő ágyazási felü­lete között egy inga van beiktatva. 5. Az 1. és 4. igénypontban védett ágyazás egy kivitele jellemezve egy fölfüggesz­tett inga által, ugy hogy a kapusarok ágyazási fölülete a kapukamara ágya­zási fölülete alatt van elrendezve. 6. Az 1. és 4. igénypontban védett ágya­zás egy kiviteli alakja jellemezve egy álló inga ált^l, úgy hogy a kapusarok ágyazási felülete a kapukamara ágya­zási fölülete fölött van elrendezve. 7. Az 1., 5. és 6. igénypontban védett, ágyazás egy kiviteli alakja jellemezve egy inga által, mely az ütköző fölület felé ferdén van elrendezve. 8. A 7. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az inga azonkívül az ütközőfölület sík­jával párhuzamos irányban ferdén van elrendezve. 9. Az 1. igénypontban védett ágyazás

Next

/
Oldalképek
Tartalom