62702. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás zsilipkapuk részére

támasz helyett más szerkezetek is alkalmazhatók, melyek a kapu alsó sarkát olykép vezetik, hogy az ütköző fölülettől leszorítható. Ilyen esetben vagy csali egy ütközőfölület, t. i. a kapunyílás ,vagy ha a kapu hátsó részén elrendezett tömítési1 fölület is hozzájárul két ütközőfölület létezik. Mindkét esetben a következőkben leírt szerkezetek használhatók. A 12. ábra mutatja, hogy a találmány kezdetleges kivitele szerint egy mozgatható közbenső darab egyáltalában nem szükséges, hanem elegendő, ha a szokásos helytálló (3) talpcsap az (1) kapuban oly ferde vezetőpályát kap, hogy a kapusarok pl. a fülke ütközőíölületéről önműködőéi', leesik és azután megint meghúzható. A 13. ábrán egy mozgékony közbenső darab, t. i. egy golyó látható, mely két ferde pályán gördülhet. A 14. ábrán egy hasonlóképen működő hengercsapágy látható. A 15. ábra szerint a kapu kényszermozgással leemelhető. A függőlegesen elrendezett (4) ingatámasz (18) rúgó révén leszoríttatik és ezen erő a bekövetkező támasztónyomás révén legyőzetik. Végre a találmány tárgya olykép is módosítható, hogy az önműködő beállításról lemondunk és mint ez a 16. ábrán látható, pl. egy szögemeltyű révén a csapágytámaszt, vagy a megfelelő közeget az ütköző fölülettől eltávolítjuk, vagy ahhoz közelítjük. A 17. ábrán látható, hogy a kapu mozgékonyságát biztosító szerkezeti részek (pl. 4. ingatámasz és 14. ütközője) ahelyett, hogy azok a kapukamrában volnának elhelyezve magában, a kapuban is rendezhetők el, úgy hogy a merőleges sík, melyben a ferde ingatámasz fekszik, a kapu nyitásakjor azzal együtt forog. Ennek előnye, hogy nyitott kapu mellett is a csapnyomás vízszintes eredője az ingatámasz hajlása folytáp részben vagy egészben megsziintettetik és a kapuban levő oldalvezetéknek, pl. a (14) ütközőnek minden kapumozgatásnál csak csekély erőnek kell ellentállani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ágyazás zsilipkapuk részére azáltal jellemezve, hogy az ágyazandó kapusarok a záró- vagy nyitómozgás alkalmáxal az ütközőfölületen egyáltalában semmi, vagy csak csökkentett nyomással fekszik föl, és pedig függetlenül attól, vájjon a kapu egyéb részei már egymásra fekszenek és csak a véghelyzetében teljes nyomással szoríttatik az ütközőfölületnek. 2. Az 1. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy az ágyazandó kapusarok az ütköző fölülettől önműködően távolodhatik és zárt helyzetében a bekövetkező víznyomás révén hozzászoríttatik. 3. Az 1. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja, jellemezve az ágyazandó kapusarok és a helytálló kapukamara oly összeköttetése által, melynek segélyével a kapusarok az ütköző fölülről kényszermozgásúan eltávolítható és ahhoz megint szorítható. 4. Az 1. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy akapusarok ágyazási fölülete és a kapukamarában levő ágyazási felülete között egy inga van beiktatva. 5. Az 1. és 4. igénypontban védett ágyazás egy kivitele jellemezve egy fölfüggesztett inga által, ugy hogy a kapusarok ágyazási fölülete a kapukamara ágyazási fölülete alatt van elrendezve. 6. Az 1. és 4. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja jellemezve egy álló inga ált^l, úgy hogy a kapusarok ágyazási felülete a kapukamara ágyazási fölülete fölött van elrendezve. 7. Az 1., 5. és 6. igénypontban védett, ágyazás egy kiviteli alakja jellemezve egy inga által, mely az ütköző fölület felé ferdén van elrendezve. 8. A 7. igénypontban védett ágyazás egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az inga azonkívül az ütközőfölület síkjával párhuzamos irányban ferdén van elrendezve. 9. Az 1. igénypontban védett ágyazás