62702. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás zsilipkapuk részére

pedig a kapu hátsó fölülete, amelyriel fogva a kapufülkének támaszkodik és a víznyomást a falazatra viszi át. A 7—9. ábrán (1) az egyik kapu­szárny, melyhez a másik (la) fekszik, (2) a kapu tömítési fölülete, illetve a zsilip­küszöb föliilet. Az (1) kapu hátsó részére (10) támasztó bütyök (támasztólécek) vannak erősítve, melyek a fülke falazatá­ban ágyazott (11) támasztólemezhez fek­szenek. A kapusarok alsó csapágya a fer­dén elhelyezett (4) csapból áll, mely egy fölső (12. és egy alsó (13) golyóval van ellátva. A kapuszárny (14) ütközőig a fül­kétől elmozgatható. A kapu fölső része -(15) nyak-csapágy révén van vezetve. A közönséges talpcsappal ellátott alsó kapusatoknál következő hiányok lép­nek föl: önsúlyuknál fogva a nyak-csap­ágy húzásra és a talpcsapágy vízszintes nyomásra van igénybe véve. Ennek folytán a kapu és ezzel együtt a támasztó bütykök igyekezete fönt a (t) fülkétől távolodni, alul pedig ahhoz közeledni. Az alsó bütyök eszerint talp­csapágy mellőzése esetén, a támasztóle­mezhez feküdne. A kapu könnyű forga­tása végett azonban a támasztóbütykök­nek az egész zárómozgás alkalmával sza­badnak kell lenniök és az egész terhet a taupcsapágynak kell fölvennie. Csak mi­dőn a kapu be van zárva, az alsó bütyök­nek kell megfeküdniök és ezáltal a talp­csapot tehermentesíteni. Rendkívül nehéz és az üzemi kopás folytán lehetetlen a forgó csap és tá­masztólemez egymástóli távolságát állan­dósítani. Ha a távolság igen csekély, akkor a támasztóbütyök egyáltalában meg nem. fekszik és ekkor a csapnak az egész íá­masztónyomást föl kell vennie és ennek következtében eltörik. Ha a távolság igen nagy, vagy ha a kapu hátsó része és a fal közé egy idegen test jut, akkor az alsó támasztóbütyök lemezéhez érkezik, még mielőtt a kapu teljesen be volna zárva és a folytatólagos zárómozgás folytán azon fölcsúszik. Ezáltal a kapu talpesernyője a csapról leszoríttatik és az egész vízszin­tes nyomás a támasztóbütyök re és leme­zekre vitetik át ugy, hogy a föllépő súrló­dás folytán a kapu zárás közben nyikorog és csak igen nagy erővel zárható. Eddig a csap erős oldalelnyírását és tö­rését azáltal iparkodtak meggátolni, hogv csapágyában bizonyos játékkal bírt. Ter­mészetes, hogy ezáltal a serpenyő a csapra fölcsúszott és a talpfölület nyírásra igen nagy mértékben lett igénybe véve. A találmány tárgya által ezen összes hiányok kifogástalanul lettek kiküszö­bölve. A 7., 8., 9. ábra szerint az ingatá­masz annyira ferdén van elhelyezve, hogy a csapnyomás merőleges (V) eredője a (13) ingaközépponttól jobbra fekszik. Ezen eredő eszerint iparkodik, hogy az ingatámaszt a (Vg) nyomatékkal a fülké­től lebillentse, és pedig a (Hh) nyomaték­kal szemben amellyel a csapnyomás (H) vízszintes nyomatéka azt a fülke felé billenteni igyekszik. Célszerű az ingahajlást olykép válasz­tani, hogy a lebillenő (Yg) nyomaték na­gyobb legyen, mint megbillentő (Hh) nyo­maték, és pedig addig, míg a (H) vízszin­tes eredő a kapu súlyától ered. Ekkor az ingatámasz a (14) ütközőn fekszik és a kapu háta a (10) támasztó bütykökkel a fülke (1) támasztó lemezeiről le van emelve. A kapu ennek folytán a fönt em­lített súrlódási ellentállások nélkül telje­sen elzárható. Csak midőn a víznyomás folytán a í.á­masztónyomás bekövetkezik és a (H) víz­szintes eredő nagyobb lesz az ingatámasz a fülke felé addig billen, míg a (10) büty­kök a (11) támasztó lemezeken fölfek­szenek. Mihelyt a támasztónyomás megint meg­szűnik, a (Hh) nyomaték megint a (Vg) nyomaték értéke alá csökken és utóbbi az ingatámaszt megint a fülkétől (14) ütkö­zőig mozgatja, úgy hogy a kapu nyitása alkalmával megint a fülkéről leemeltetik. Ha azonban az ingatámasz hajlása oly csekélyre választatott, hogy a (Yg) nyo­maték kisebb, mint a kapusúly által egye­dül előidézett (Hh) nyomaték, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom