62679. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hallható jelzések adására a vasúti sinekre fektetett és a haladó vonat által elütött pattantyúk segélyével

kereket úgy forgatja el, hogy a sinen nin­csen pattantyú. A föltüntetett kiviteli alaknál hajtótagnak az (fj tengely körül kilengethetö (g) emeltyű van alkalmazva, melyet a (k) és (i) húzó­elemekkel az egyik vagy másik értelemben kilengethetünk. (3. ábra.) A (g) emeltyű (k) csapjával a (d) kerékre vagy annak tengelyére erősített (1) keréknek az 1. és 2. ábrán föltüntetett csillagalakú (m) hornyába nyúlik. Az (m) horony ismert módon úgy van kiképezve, hogy a (g) emel­tyűnek (k) csapja a (g) emeltyűnek egyik irányú kilengésénél külső, másik irányú ki­lengésénél pedig belső lejtős falához szorít­­tatik. Amellett a csillagszerűen zeg-zugos (m) horonynak sarkaiban az átmenet úgy van ki' épezve, hogy a (g) emeltyűnek ide­­oda 1. ngetésénél a (g) emeltyűnek (k) csapja az (m) horonyban mindig ugyanabban az irányban halad relatíve előre. A (g) emel­tyűnek lengetésénél u. i. a (k) csap a (d) keréknek sugara irányában mozog, miért is befelé való haladásánál az (m) horonynak (ml) falához szorul és a (d) kereket addig forgatja, míg csak az (m2) átmenetbe nem jut. Ha már most a (g) emeltyűt ellenkező irányban visszalengetjük, akkor a (k) csap az (m3) horonyfalhoz szorul és a (d) kereket ugyanabban az értelemben mint előbb ismét egy darabbal tovább forgatja mindaddig, amíg csak a (k) csap a külső (m4) átme­netbe nem jut. Ez a munkamenet a (g) emeltyűnek minden kilengésénél megismét­lődik. Ilyen hajtóművek különben önmaguk­ban ismeretesek és azok helyett bármiben más megfelelő hajtómű is használható. A (g) emeltyűnek mozgatására szolgáló (h, i) húzoeíemek a rajzban föl nem tünte­tett módon a jelzőállító berendezéssel van­nak függésben és pedig olyképpen, hogy a (n) hűzóelemmel a (g) emeltyű a nyíl irá­nyában csak akkor lengethető ki, ha a jel­zőt szabadra állítjuk, míg az (1) húzóelemmel a (g) emeltyű a másik értelemben csakis a jelzőnek tilosra állításánál lengethető ki. A leírt berendezésnek működése röviden a következő: Ha a jelzőnek «tilosra» állításánál az (i) húzóelem segélyével a (g) emeltyűt kilen­getjük. akkor ezáltal a (d) kereket úgy for­gatjuk el, hogy a sinre egy pattantyú rá­fekszik. A beérkező vonat a pattantyút el­süti, miáltal a mozdonyvezető figyelmessé lesz arra, hogy a jelző tilosra áll, illetőleg a vonatot meg kell állítania. Ha azután a jelző szabadra állításánál a (g) emeltyűt a másik értelemben lengetjük ki, akkor a (b) láncot két szomszédos pattantyú távolságá­nak felével tovamozgatjuk úgy, hogy a sinen nincsen pattantyú. A lánc mindig ugyanabban az értelemben halad előre és úgy, hogy a sinen mindig csak a jelző tilos állásánál van pattantyú. Megtörténhet, hogy az (i) vagy (h) húzó­elemek valamelyike a jelző szabad állásá­nál elszakad úgy, hogy a jelzőnek tilosra állításánál nem lehelne a sinre pattantyút hozni, ami az üzem biztonságának rovására volna. Hogy ezt a hiányt megszüntessük, a (g) emeltyű és a húzóelemek közé oly ma­gában ismeretes szerkezetet iktatunk be, mely valamelyik húzóelemnek elszakadásá­nál a (g) emeltyűt önműködően úgy for­gatja el, hogy a sinre pattantyú jut. Ebben az esetben tehát megtörténhet az is, hogy a jelzőnek szabad állásánál a sinen pattantyú vau, ami azonban a forgalomnak biztonsá­gát nem zavarja, mert a mozdonyvezető a pattantyú elsütése után amúgy is meggyő­ződik róla, hogj^ a jelző szabadra áll és így a vonatot tovább vezetheti. A rajzban föltüntetett kiviteli alaknál a most jelzett célból a (g) emeltyű az (n) súllyal van megterhelve (3. ábra), mely az emeltyűt a nyíllal ellenkező értelemben ipar­kodik elforgatni. Az emeltyűre továbbá a két­karú (o, p) emeltyű van forgathatóan rá­erősítve, melynek (o) karjához az (i) húzó­elem van kötve, míg másik (p) karja az (f) tengely körül forgatható (r) emeltyűkart támasztja alá, melyhez a másik (h) húzó­elem van erősítve. Ha az (i) és (h) húzó­elemek megvannak feszítve, akkor a most leírt szerkezet mint merev egész működik úgy, hogy az egyik vagy másik húzóelem­nek húzása által a (g) emeltyűt az egyik vagy másik értelemben kilengetjük. Mihelyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom