62673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjeszthető cukrok előállítására

sabbra emelkedett. A fürészporban eredetileg bennfoglalt vagy a gőzzel bevezetett •nedvesség ezen a hőmérsékleten nagyjából vagy egészben gőzzé alakult át, amely behatol a fába és annak pórusait és lyukacsait kitölti. A hideg hidrolizáló szer bevezetésekor ez a gőz részben vagy teljesen kondenzálódik úgy, hogy a főzőkazánban részleges vákuum keletkezik, minek eredményekép a hidrolizáló szer mélyebben, bensőbben és gyorsabban hatol az átalakítandó részecskék anyagába. Azonfölül a leírt elrendezés következményekép a hidrolizáló szer igen tökéletesen keveredik az átalakítandó anyaggal, amennyiben a hidrolizáló szer fölülről húll a fürészpor felszínére, amely a főzőkazán folytonos forgása közben folytonos áramlásban omlik le a (34) szórófej alatt. A hidrolizáló szernek ez a benső elosztása lényegesen növeli a következő művelet révén nyerhető erjeszthető cukortermelési hányadát. A hidrolizáló szert előnyösen vizes oldat alakjában alkalmazzuk, pld. kénsav-, kénessav- vagy sósavoldatot használunk közönséges vagy annál alacsonyabb hőfokon. Célszerűen annyi ilyen oldatot vezetünk be, hogy a sav az anyag összes nedvességtartalmának 0,2—0,5 százaléka legyen. Ha a savoldatot mint föntebb említettük, a faforgácsénál lényegesen alacsonyabb hőfokon vezetjük be, úgy azáltal, hogy az mélyebben hatol be, a lényegesen nagyobb százaléknyi folyadék vihető be az anyagba, anélkül, hogy annak abszorbeáló képessége teljesen kimerülne. Lényeges ugyanis, hogy az anyag teljes folyadéktartalma a hidrolizáló szer bevezetése után kevesebb legyen, mint amennyi annak tökéletes telítéséhez szükséges s így a massza az erjeszthető cukor előállítása céljából erre következőleg végzett gőzölés folyamán laza, áteresztő és nedvszívó maradjon. Éppen ezért a leírt kezelésnél arra törekszünk, hogy korlátolt mennyiségű hidrolizáló szernek mélyre való behatolását biztosítsuk és ügyeljünk arra, hogy a kezelt anyag teljesen ne telítődjék. Ha a savoldat alacsony hidrosztatikai nyomás alatt vezetendő be, akkor a belső nyomást előbb csökkentenünk kell, de fönntarthatjuk a teljes gőznyomást is s akkor a hidrolizáló szert akár gáz, akár folyadék alakjában megfelelő nyomással szorítjuk be a főzőkazánba. Mindkét esetben a gőz kondenzálódása a belső nyomás hirtelen esését idézi elő és pedig előnyös, ámbár nem éppen szükséges, ha a nyomás a főzőkazánban az atmoszférikus nyomás alá sülyed. Miután a hidrolizáló szernek egy részét vagy az egészet bevezettük a főzőkazánba ós azt teljesen inkorporáltuk az adagba, ismét gőzt eresztünk be a (9) csövön s a hőmérsékletet kellő ideig a vegyi átalakuláshoz szükséges hőfokon tartjuk. Tűlevelű fákból eredő fürészpor esetén általában 135—165 C° alkalmazás 30—45 percig meg fog felelni. Ezután a gőzt kifúvatjuk és a digerált anyagot erjeszthető cukor kivonása céljából kilúgozzuk. A föntiek szerint kezelt anyag aránylag kemény, szemcsés és nem nedvszívó, minek következtében a kilúgozás a szokásos diffúziókészülékekben gyorsan elvégezhelő. A nyert oldatot az ismert módon erjeszthetjük és desztillálhatjuk alkohol előállítása céljából. Ha több főzőkazánt alkalmazunk, a gőzt előnyösen a digerálás befejeztével vagy a desztillálás után vezetjük "át egy másik frissen töltött főzőkazánba. Ez a (19) szelep nyitása révén történik, amikor is a gőz a magával ragadott illó anyagokkal együtt a (18) és (15) csöveken át a (14) vezetékbe, majd innen más főzőkazánokba ömlik azoknak (16) bevezető csövén keresztül. Ha kívánatosnak mutatkozik, a gőzök egy részét a (4) kifúvócsapon és (5) csövön a szabadba ereszthetjük, akár időkímélés céljából, akár azért, hogy az egymás után működtetett főzőkazánokban megakadályozzuk olyan illó termékek fokozatos fölhalmozódását, amelyek a digeráláskor, vagy az erre következő erjesztéskor károsan hatnak. N.em gyantás fák kezelése esetén a desztilláció művelete természetesen mellőzhető, egyebekben azonban az eljárás lényegileg azonos marad. A fa előzetes gőzölése, kap-