62670. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli vezérlés égési erőgépekhez

Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a hengerköpeny tizenhatszorosan kisebb sebességgel forog, mint a mótortengely, azaz a hasítékok úgy vannak elrendezve, hogy a köpeny minden egyes kiömlő nyílása, ha a henger kiömlő nyílásán már túlhaladt, csak akkor fog ismét hengerkiömlőnyílás elé kerülni, ha a dugattyú a henger négy ütemét már végrehajtotta. Ugyanez a szívóhasítékokra is vonatkozik. A szelepeket azáltal is helyettesíthetjük, hogy a hengerfenékbe szorított szegmens alakjában a hengerfenékbe hüvelyt helyezünk be, mely dacára a bekövetkező elhasználódásnak a hengerfalra állandó nyo- , mást gyakorol. Ez a hüvely több hasítékkal vagy nyílással van ellátva és valamely excenter által fölváltva egyenesvonalú, forgó vagy lengő mozgással mozgattatik; a hüvelyt körülvevő tok falában elrendezett nyílások vál be- és kiömlőtakozó szabaddá tétele céljából. Ezen kiviteli alakot a 2., 3. és 4. ábra mutatja. Az (1) henger nyitott fenéklapjára (2. és 3. ábra) a (13) beömlő és a (14) kiömlőnyílásokkal ellátott (12) hengeres tok van csavarolva. A (12) tokhoz a (6) beömlő és a (7) kiömlőnyílások csatlakoznak, melyek válaszfal által két elkülö'nített térre osztott (5) gyűrűs kamrába vezetnek. A (15) gyújtógyertya a (12) tok fölső falában van elrendezve. A tok belső falában a (16) hüvely csúsztatható, mely több sor vízszintes (17) hasítékkal van ellátva, melyek a (16) hüvely mozgatásakor egymásután a (13) és (14) be- és kiömlőnyilásokat nyitják és zárják. A (16) hüvelyt a kétoldalt egymással szemközt fekvő két (18) rúgó állandóan húzza fölfelé; a rugók fölső vége a (12) térből kiemelkedő (19) horogra, másik vége pedig a (12) tokfalból kiálló (21) nyúlvány (20) csapjára van erősítve. A (20) csapokra a (23) villa (22) szárai' támaszkodnak, melyek a (12) tokon lévő szilárd pont körül elfordíthatók. A (23) villához a (25) emelő van forgathatóan erősítve, melynek alsó végén elrendezett (26) görgő a (27) excenter kerületén gördül; az excenter a munkatengelyre vagy ettől függő tengelyre van ékelve és a (16) hüvelyt a (13) beömlőnyílások nyitása céljából a (28) görbe segélyével lefelé mozgatja. Ezen kezdeti mozgást nyugalmi helyzet követi, mely után a (29) görbe a (16) hüvelyt a (14) kiömlőnyílások szabaddátétele céljából lefelé mozgatja. Ezt követőleg a (18) rugók a (16) hüvelyt gyorsan ismét vissza hozzák és a játék ismétlődik, mihelyt a (28) görbe újra a (26) görgőre hat. A rajzon föltüntetett foganatosítási alak csak példa és a kivitelre nem mértékadó. A (16) hüvely tetszőleges módon lehet elrendezve, pl. a vízszintes (12) tokban vízszintesen ágyazható (4. ábra). Ebben az esetben a hüvelynek vízszintes tengelye körül lengő mozgást kölcsönzünk. A (16) hüvelyt az 5. és 6. ábrán föltüntetett sajátos vezérlőtárcsával is mozgathatjuk. Ez a hajtóberendezés a (30) kerek tárcsából áll, mely a mótortengelyről a sebesség lassításával vagy anélkül vagy külön mótor által a kívánt sebességgel forgattatik. Ezen tárcsában a (31) görbe horony van kiképezve. Tegyük föl, hogy a jelen esetben a tárcsa pl. a mótortengely sebességének egy nyolcad részével forog. Amikor a mótor a négy ütemet befejezte, a (30) tárcsa egy negyedfordulattal továbbfordult, pl. (K)-tól (fí)-ig (5. ábra). A tárcsa emellett négy egyenlő részre van osztva. A (31) horony ezen részek mindegyikében úgy van alakítva, hogy a vezérlőhüvely (33) karjára erősített (32) súrlódó görgő a horony megfelelő részében tovamozdul és ezáltal a (33) karral a mótor négy üteméhez szükséges mozgást közli. így létesíti pl. a (32) görgő tovamozdulása (a)-tól (b)-ig a robbanási pontot, azaz zárja az összes nyílásokat, a (b)-től (c)-ig való tovamozgás a kiömlőnyílások, a (c)-től (d)-ig való tovamozgás a szívónyílások nyitását, míg a (d)-től (e)-ig való mozgás az összes nyílások zárását, azaz a kompressziót eredményezi. Ugyanez a folyamat négyszer ismétlődik, mimellett a (30) tárcsa egy fordulatának nyolc motorfordulat felel meg.