62623. lajstromszámú szabadalom • Légi járóművek egyensúlyozó berendezéseinek önműködő vezérlése

— 5 -a tolattyúk visszatérjenek kezdeti helyzetükbe, amit a tolattyúrúdakra azoknak (28) és (29) peremei és a gép állványzatához rögzített (30) és (31) ütköző közé, tekercselt •{26) és (27) rúgók segítségével érünk el. Ezen rúgók az egyensúly-zavaró erők jelentkezésekor és növekedése folyamán öszszenyomódnak és ugyanúgy korlátozzák az antennák kitérését, mint az elébb leírt közvetlen kapcsolású rendszer esetén a kiegyensúlyozok, a zavaró erő csökkenése — vagy megszűntekor pedig ugyanúgy mint előbb a kiegyensúlyozok, visszatolják az antennákat kezdeti helyzetükbe, s egyszersmind visszahúzzák a tolattyukat, mire a henger és a kiegyensúlyozok is azonnal visszatérnek. Csupán a ráesési szögek különbségei iránt érzékeny antennák a 6. és 7. ábrákon láthatók, és pedig olyan (32) és (33) fölületek alakjában, amelyek a horizonttal ugyanolyan szöget zárnak be, mint a röpülés iránya. A föltüntetett kiviteli alakban a fölületek •önmagukkal párhuzamosan mozoghatnak a <34) és (35) vezetékek mentén és a (36) kötelek vagy csuklósrudak segítségével egymáshoz vannak kötve. A kiegyensúlyozok meg nem rajzolt vezérlő rúdja ezen kötelekhez vagy rudakhoz csatlakozik. Mihelyt a gép egyik oldalát a szél a normálistól •eltérő pl. ennél nagyobb szög alatt éri, nekicsapódik a gép ezen oldalán lévő antenna alsó oldalának úgy, hogy az fölemelkedik •és a szemben lévő antennát sülyedésre kényszeríti. Az antennák mozgása működésbe hozza a kiegyensúlyozókat vagy a relaist és miként az előbbi esetekben, a kiegyensúlyozok vagy a visszahajtó rugók késztetik az antennákat a kezdeti helyzetükbe való visszatérésre. Ha a 8. és 9. ábra szerint a (37) és (38) fölületeket a röpülőgép haránttengelyével párhuzamosan úgy rendezzük el, hogy aránylag kicsi támadási szögük legyen, oly antennákat kapunk, amelyek a kétoldali sebességek és ráesési szögek különbsége iránt egyaránt érzékenyek,, csupán össze kell kötnünk a két fölületet akként, hogy az egyik iesülyedjen, amidőn a másikat a sebesebb vagy,,nagyobb jSzög alatt nel>iesapódó .szél föleifleli^ y; , ff . \ .. , A (37) és (38) Í fölületek, épúgy miat a 6. és 7. ,ábrán vázolt ^ antennák, önmagukkal párhuzamosan; mozoghatnak,a (3.4). és (35) vezetékekhez hasonló (39) és (4Q) vezetékek mentén (8. és 9. ábra), vagy,pedig az (OT) haránttengeHyel, párhuzamos (41), és (42) tengelyek körül forgathatóan lehetnek elrendezve (10. és 11. ábra). Az első esetben, ha az antennák közvetlenül hatnak a kiegyensúlyozókra és ezek önmaguktól visszatérnek nyugalmi helyzetükbe, nem kell gondoskodnunk az antennák visszatéritéséről, mert maguk a kiegyensúlyozok elvégzik ezt. A második esetben CIO, és 11. ábra) az antennarendszer kiváltképen érzékeny, mert az egyik antenna minden elforgása a szél megnövekedett hatása alatt a másik antenna ellenkező értelmű elforgásával jár együtt úgy, hogy a két antenna támadási szöge ellenkező értelemben fog változni. Gyakran előnyös lehet, ha az ilyen Ántennaredszert (43) és (44) rugókkal szereljük föl, amelyek egyrészről korlátozzák az antennák kitérését, másrészről visszahajtják őket normális helyzetükbe akár az oldalsó kiegyensulsózók közreműködésével akár annélkül. A 8. és 9. vagy a 10. és 11. ábrákon vázolt antennákat, amelyek a röpülés irányába vannak fordítva és ezen iránnyal kis szöget zárnak be, ha megfelelően helyezzük el, fölhasználhatjuk a röpülőgép magassági helyzetét és mozgásirányát szabályozó szervek önműködő vezérlésére. így a magassági kormány önműködő vezérlésére az egyik (45) antennát a gép középrészén rendezzük el és a második (46) antennát úgy helyezzük alája, hogy a . két antenna hajlása a röpülés irányához képest szimmetrikus legyen. E két antenna önmagával párhuzamosan mozoghat vagy egyazon (47) tengely körül foroghat, ,mii)t ez a 12. és 13. ábrán látható. Ezen tengellyel elforgó (48) emelő vezérli azután a magassági kormányt, vagy az ennek mozgatására alkalmazott szervomotort. Ilyenformán, amíg a, gép megtartja a két antenna bezárta szög felezősíkjával megszabott elméleti röpülés-