62590. lajstromszámú szabadalom • Szolgálati medence vízművekhez
Megjelent ltfl4. évi február hó 48 1-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 62590. szám. XXI/a. OSZTÁLY. Szolgálati medence vízművekhez. FJNÁLY ISTVÁN OKL. MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 április hó 19-ike. A városi vagy egyéb vízműveknél használatos szolgálati • medencéknek általában olyan elrendezése van, hogy azokban a víz, a medencébe és a medencéből kiinduló csővezetékek keresztmetszetéhez képest rendkívül nagy szelvénnyel bír. Ha a vízbeömlés, ill. a vízkivezetés egymáshoz képest akként vaunak is elhelyezve, hogy a víznek míg a beömléstől a kiömlésig jut az egész medence magasságában, szélességében, vagy hosszában át kell folynia, mégis a jelenleg szokásos medencealak mellett nincs kellőképen biztosítva az, hogy a víz mozgása a medence egész keresztszelvényében létrejöjjön. Még akkor sem következik- ez be, hogyha a medence belsejében terelő falakkal egy aránylag kisebb keresztmetszetű átfolyást szabunk meg, minthogy a szokásos medence méretek és keresztmetszetek mellett egyáltalában nincs kizárva az, hogy a víz mozgása az adott szelvénynek csak egyes részein következik be és különösen az éles sarkokban a víz állva marad. Ez a körülmény semmiesetre sem előnyös, minthogy az állva maradó vízrészek minőségét megrontja és kártékony hatású lehet azokra nézve, akik ezt a vizet fogyasztják. Az idemellékelt ábrákon egy olyan medence elrendezés van alaprajzban és metszetekben vázlatosan föltüntetve, amely ezt az említett hátrányt van hivatva megszüntetni. Amint az ábrákon látható, ezeknek a medencéknek a keresztmetszete lehet teljesen köralakú, vagy esetleg a sarkon legömbölyített négyszögalakú, míg a medencék jellegzetessége az, hogy azoknak keresztmetszeti szelvényterülete nem állandó, hanem az előbb említett cél elérése végett megfelelően változó. Ott ugyanis ahol a beömlés történik a keresztszelvény minimális területű, lehetőleg nem nagyobb, mint magának a beömlőcsőnek a keresztmetszeti területe. Innen kezdve a keresztmetszet folytonosan növekedik mindaddig, míg egy\ bizonyos nagyságot elér, amely nagyság a helyi viszonyok, az építési anyag és a létesítendő medence űrtartalmától függ. Ez a maximális keresztmetszet bizonyos, ugyancsak a medence űrtartalmától függő hosszban állandó marad, míg a kiömlés felé újra fokozatosan összeszűkíttetik, hogy végül minimális keresztmetszeti területtel átmenjen a kiömlővezeték keresztmetszetébe. Ezzel az elrendezéssel biztosítva van az, hogy a medencébe érkező víz a medence* egész hosszán át mozgásban legyen és a medencének egyik részében se lehessenek
