62588. lajstromszámú szabadalom • Szelepnélküli kenőszivattyú keringő kenés létesítésére friss olaj táplálása közben

gattyút, másika pedig az (i) vezérdugattyút működteti. Az (i) vezérdugattyú az (a) tartályból jövő keringőolajnak a (h) dugattyú alatt lévő és az (x, k) csatornákon át történő belépését szabályozza. A (h) dugattyú alsó kisebb átmérőjű (p) része megfelelő hen­gerfuratban mozog, melybe az (y) nyíláson a szivattyútokba lépő friss olaj az (1) csa­tornán keresztül vezettetik, még pedig az (i) vezérdugattyú által szabályozott mó­don. Az (i) vezérdugattyún keresztülmenő (h) csatorna időszakosan összeköti a (p) dugattyúrész hengerfuratához vezető (1) csatornát az (m) gyűrűs térrel, mely az (o) csatorna révén a kenőhelyekhez vezető ve­zetékkel közlekedik. A szivattyú működése a 3—6. ábrákból tűnik ki. A 3. ábrabeli állásban a (h—p) differenciáldugattyú lemozgása végén leg­mélyebb helyzetben, az (i) vezérdugattyú pedig fölmozgása középállásában van. A ve­zérdugattyú tovább mozogva, a (k—1) csa­tornákat nyitja úgy, hogy az (x) nyíláson át a keringő olaj a (k) csatornán keresz­tül a (h) dugattyú friss olaj pedig az (y) nyíláson és (1) csatornán át a (p) du­gattyú alá juthat. A 4. ábrabeli állásban a (h—p) diffe­renciáldugattyú fölmozgása középhelyzeté­ben, az (i) vezérdugattyú pedig fölmozgása végén legmagasabb helyzetben van. Ekkor az (i) dugattyú a (k, 1) csatornákat telje­sen szabaddá tette úgy, hogy az olaj az (x) és (y) nyílásokon át szabadon beszív­ható. Az 5. ábra-béli helyzetben a (h—p) du­gattyú fölmozgása után legmagasabb hely­zetben, az (i) dugattyút pedig lemozgása közepén van. Ekkor az (i) dugattyú a szi­vattyútereket az (x), í 11. (y) olajvezeté­kekkel összekötő (k, 1) csatornákat elzárta, de e helyzet túüéptekor s a (h—p) du­gattyú egyidejű lemozgásakor a (k) csator­nát közvetlenül az (m) térrel s ezáltal a (2 rajzlap kenőhelyekhez vezető (o) csatornákkal, a belsejében lévő (n) furat révén pedig az (1) csatornát is az (m) térrel hozza kap­csolatba úgy, hogy a (h) és (p) dugattyú­részek alatti terek a kenőhelyekhez vezető közös vezetékkel közlekednek. A (h—p) du­gattyú lemozgásakor tehát a (h) és (p) ré­szek alatti olajmennyiségek az (m) térbe s innen az, (o) csatornán át a kenővezetékbe szoríttatnak, ahol elegyednek s így jut­nak a kenőhelyekhez. A 6. ábra értelmében a (h—p) dugattyú lemozgása középhelyzetében,, az (i) du­gattyú pedig legmélyebb helyzetében van. E helyzetben a vezérdugattyú teljesen nyi­totta a differenciáldugattyú hengerterei és a kenőhelyekhez vivő vezeték közötti összeköttetést. A vezérdugattyú e legmé­lyebb helyzetének túlhaladása után az (1) és (k) csatornáknak a kenő vezetékkel való kapcsolatát még addig tartja nyitva, amíg a (h—p) dugattyú legmélyebb helyzetébe nem jutott. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nyomódugattyúval és vezérdugattyúval biró szelepnélküli kenőszivattyú ke­ringő kenés létesítésére friss olaj táp­lálása közben, jellemezve azáltal, hogy a nyomódugattyú differenciális dugattyú gyanánt van kiképezve, melynek mind­két rész-e — egyike a friss olajat s má­sika a keringő olajat — elkülönített ve­zetékeken át szívja be s egy a kenő­helyekhez vivő közös vezetéken át nyomja el. 2. Az 1. alatti szivattyú foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a ve­zérdugattyú a differenciáldugattyú mind­két részének szívó-, ill. nyomótereit egy­idejűleg a megfelelő elkülönített olaj­tápvezetékekkel s később, a differen­ciáldugattyú nyomólöketekor egyidejű­leg a- közös olajkenő vezetékkel köti .. össze. molléklettel.) pailas rlszvenv társaság nyovoaj1 budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom