62585. lajstromszámú szabadalom • Elszámolószerkezet, billiárd és hasonló játékhoz

- 2 fogja közre a (pl) gombot, mely oldalt nyúlik ki a (p) tolórúdból, melyet a tolórúd (c) peckéhez és a (b) tokhoz kapcsolt (v) rúgó lefelé igyekszik húzni. A tolórúd (p2) gombok és (p3) rése révén van vezetve s fölső részén (a) újjal bír, mely nyugalmi helyzetben, vagyis mikor a készülék nem működik s a (bl) ajtó zárva van, az óramű (u) himbájához fekszik s az óra működését meggátolja. Láthatjuk, hogy a (bl) ajtó nyitása fölszabadítja az (n) és (o, ol) emelőket, melyek előzőleg a (cl) és (c) részek révén a pontozott helyzetben tartattak. Ezen emelők kilengését a (pl, p) részek okozzák, melyeket a (v) rúgó lehúz. Ha a (bl) ajtó nyitva van, a labdákat ki lehet venni. Ilyenkor lehetetlen az óraművet kikapcsolni s ennek révén a számlálóművet megállítani az ajtó becsukása nélkül, ami viszont csak a labdák visszahelyezése után történhet meg. E célból az ajtó nyitásakor a rúgós (x, xl) kilincs az (e) tengelyre ékelt (t) tengely egy rovásába csappan. Az (x) kilincs a tok egy csapján van ágyazva s (y) újjat hord, mely a (p) tolórúd fölmozgásakor annak (q) peckével jön érintkezésbe. A (bl) ajtó zárása tehát kilengeti az (y, x) emelőrendszert, mely a pontozott helyzetbe kerül s fölszabadítja a (t) tárcsát és (e) tengelyt. Láthatjuk tehát, hogy az (f) kulcs révén az óramű és számlálómű közti kapcsolatot csak akkor szüntethetjük meg, ha a (bl) ajtót előbb becsuktuk. A (bl) ajtót azonban nem csukhatjuk be mindaddig, amíg legalább két labdát nem tettünk vissza a helyére; a készülék azonban úgy is kiképezhető, hogy az ajtó csukása csak mindhárom labda visszahelyezése után válik leségessé. Normálisan, ha a labdák be vannak helyezve a tokba és a (bl) ajtó révén annak zárása pillanatában hátrafelé szoríttatnak, a (c) kulisszára a (z, zl) térdemelő (z) karja fog támaszkodni; a (zl) kar e célból a (w) csatlórúdhoz van kapcsolva, melynek (wl) peckéhez a (3) rúgós tárcsa (2) szárának (1) újja támaszkodik. A (4) rúgó a (3) tárcsát a 2. ábrabeli helyzetbe szorítja úgy, hogy az (1) újj a (wl) gomb révén a (z) kart a kulisszán tartja. Ha a (bl) ajtót a golyók visszahelyezése nélkül akarjuk becsukni, a (3) tárcsák nem tolódnak hátra, a (z) kar tehát az ajtó záródása előtt a kulissza egy rovásába (2. ábra) ütközik s a zárást megakadályozza. Ha ellenben a golyók behelyeztettek, akkor az ajtó zárásakor hátratolatnak s a (3) tárcsákhoz szorulva, a rugókat összeszorítják úgy, hogy az (1) újj hátramozog s lehetővé teszi, hogy a (z, zl, w) rendszer a (t) újj és a (w) rúd közé kapcsolt (5) rúgó által hátra billentessék, mikor is a (z) kar megemelkedik a kulisszáról, nem foghat tehát annak rovásába s így az ajtók zárását nem gátolja. Ha az ajtó nyitása céljából a (bl) ajtót fölszabadítjuk, a 'golyók (3) tárcsák nyomása folytán az ajtót előre csappantják. A golyók ekkor az ajtóra gördülnek. Az ajtót célszerű üvegből készíteni, hogy a golyókat a zárt tokban látni lehessen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elszámolószerkezet billiárd és hasonló játék számára labdatartó-tokkal, jellemezve azáltal, hogy a számlálószerkezet és az óramű mechanikusan vannak kapcsolva a tok ajtajával. 2. Az 1. alatti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a tok ajtajának záró kilincse az óraművet és számlálóművet kapcsoló tengelynek egy bütyöktárcsájával működik össze úgy, hogy az ajtó nyitása előtt az óramű és számlálómű kapcsolásának kell végbemennie, mimellett az ajtó nyitása az óramű egy arretáló-szerkezetét kapcsolja ki úgy, hogy az óramű addig működik, amíg az ajtó nyitva van. 3. Az 1. és 2. alatti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az ajtó csak a labdák visszahelyezése után zárható, mely célból az ajtó és a labdák nyomása által működtetett rúgós tárcsák