62567. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kettős gyújtó gránátokhoz

töltettel, a (7) késleltető töltettel és fölső végén a (4) ütőszöggel van ellátva, mely az (1) kupakban elhelyezett (2) csappantyúval működik együtt. A (6) késleltető ütőt a külső (23) hüvely és a (3) betétgyűrű közé befogott (5) biztonsági hüvely tartja vissza a cél átütése előtt. A (9) töltetet fölvevő tér a (8) nyílások útján (2. ábra) a lövedék robbanó töltetével közlekedik, hasonlóképpen a (7) késleltető töltet alsó végén a (9) töltethez vezető lyukak vannak alkalmazva. A találmány szerint továbbá a (11, 14) ütőlövegcsőben való fölrobbanást meggátló szerkezettel működik együtt, mely célszerűen a következőképpen lehet kiképezve: A (14) ütőalsórészbe a rugalmas (15) huzal vagy lamella van beerősítve, melynek szabad részét, benyomott állapotában, a (14) ütőrészben kiképezett megfelelő (24) fészek veszi föl. A (14) ütőrész hornyos alsó vége és a gyújtó (17) fenékrészének gyűrűalakú •(18) bordája (4. ábra) a belső (28) csatornák határolják, melyben (20) golyók vannak elhelyezve és melyet a (17) fenékrészben kiképezett külső (29) csatorna vesz körül. A (28, 29) csatornák a (19) nyíláson át közlekednek egymással. A (14) ütőrész forgását a (27) peckek gátolják meg, míg a golyók időelőtti keringését és ezzel a (29) csatornába való kijutását az említett (15) huzal gátolja meg; a belső csatorna másik végét a (17) fenékrészbol kiálló (25) pecek és a (14) ütőrész alsó végén átillesztett (260) pecek zárja el. Az ismertetett szerkezet működése a következő : A kilövés pillanatában a (11) ütőfölrész a (13) biztonsági hüvely toldatait lehajlítja és a(14) ütőalsórész alsó végéhez ütközvén, •ezen ütőrésszel működésileg egyesül. Egyidejűleg a (11) ütőfölrész a (15) huzalt benyomja (24) fészkébe, miáltal a (20) golyók a keringésre szabaddá válnak. A lövedéknek a lövegcső huzagában való rotációja folytán a (20) golyók a (28) csatornában (a rotációval ellenkező irányban) a (19) nyíláshoz jutnak és innen a centrifugális erő hatása alatt a külső (29) csatornába mozognak. A belső csatorna iránya a (19) nyílás felé a lövegcső huzagának menetirányával ellenkező. Mindaddig, míg a belső csatornában egy golyó is van, az ütő nem szökhet előre. A golyók nagyságát és számát célszerűen akként választjuk meg, hogy az utolsó golyó csak akkor hagyja el a belső csatornát, mikor a lövegcsőben való rotáció befejeződött, vagyis a lövedék a löveget elhagyta. Ezáltal biztosan elkerüljük azt, hogy ha netán valamely hiba folytán a lövegcsőben ellenállás következik be, az ütő ennek hatása alatt előreszökjék és a (12) csappantyú a (10) gyújtószöggel érintkezzék. Ha a kilőtt lövedék csekély ellenállásra talál, pl. vízfölületre csapódik, akkor az egyesült ütőrészek tehetetlenségük folytán, mely e célra megfelelően van megválasztva, előreszöknek, amikor is a (12) csappantyú a (10) gyújtószöghöz ütközik úgy, hogy a (9) ütőtöltet lángja a négy (8) nyíláson át a lövedék robbanó anyagához vagy nagyobb ütő töltetmennyiséghez jut és azt fölrobbantja. Ha azonban a lövedék nagyobb ellenállásra, pl. páncéllemezre csapódik, akkor a (6) késleltetőütő, melyet egyébként az (5) biztonsági hüvely visszatart, előreszökik, mimellett ezt az ugyanakkor előreszökő (11, 14) ütő el nem érheti, vagyis azonnali gyújtás (a (12) csappantyúnál) nem következhetik be, hanem a (6) ütő az (5) hüvely széleit visszahajlítja és csak ezen késleltetés után ütközik (4) gyújtószögével a (2) csappantyúhoz, amikor is a (7) késleltetőtöltet és ennek közvetítésével a (9) töltet meggyulad. A késleltető szerkezetnek a 3. ábrában látható foganatosítás! alakjánál a (6) késleltető ütőt, mely ezen esetben fölső gyújtószöggel és késleltető töltettel nincsen ellátva, a (21) csavarrúgó tartja vissza. Ezen foganatosítási alak az előbbihez hasonlóan kettős hatással bír, anélkül azonban, hogy kettősen volna kiképezve. Nagyobb ellenállású célra való fölcsapódás alkalmával a (21) rúgó összenyomódik, még mielőtt az ütő csappantyúja a (10) gyújtószöget elérné és a rúgó összenyomott állapotában megmarad mindaddig, míg a sebes-