62516. lajstromszámú szabadalom • Javítások gyulékony gázok jelenlétének jelzésére szolgáló készülékeken

átvezetett áram áJtal hevíttetik és a kataly­tikus drót egy másik, pl. szénből álló szállal kombináltatik, mely nem katalytikus hatású. A két drót ellenállása közötti különbség egy alkalmas galvanométerrel mérve, az egyik drót fölületén végbemenő hatást jelzi és így közvetlenül a jelenlévő gyúlékony­gázok százalékát adja meg. A drótok ellen­állásának összehasonlítása céljára a drótok egy Wheatstone-féle híd alakjában rendez­hetők el, vagy mindegyik drót fölváltva soro­zatosan vagy párhuzamosan kapcsolható egy különbzéki galvanométer egyik tekercsével. Ha Wheatstone-féle hídelrendezés alkal­maztatik, akkor egy meghatározott pótérzé­kenység biztosítható oly két katalytikusan aktiv és két nem akti v drót használata által, melyek a hídban váltakozva vannak elren­dezve. Azonban bármily elrendezést használunk is, a jelzőműszer oly kilengéseket mutathat, melyek nem a gyúlékony közeg jelenlété­ből erednek. Ha a Wheatstone-féle hidat vesszük példa alapjául, akkor világos, hogy az esetben, ha a karok egy a hídon áthaladó különleges hevítőáram részére egyensúlyoz­tatok, akkor azok rendszerint nincsenek egyensúlyban más áramoknál úgy, hogy a két drót hőmérsékletének a telep elektro­mótorikus ereje csökkenéséből eredő csök­kenésénél az ellenállásban egyenlőtlen vál­tozások okoztatnak, ami kilengést állít elő. Azon kilengések, melyek a két egyensúlyozott drót anyagának különböző hőmérsékleti együtthatóiból erednek, elkerülhetők, ha az alkalmazott két drót a figyelembe jövő hatá­rokon belül ugyanazon hőmérsékleti együtt­hatóval -bír. Minthogy azonban az egyik drótnak katalytikusnak kell lennie, ennek folytán egyszerű anyagok választása némi­leg korlátozva van. Azonban lehetséges két oly drótot használni, melyek ugyanazon vagy más katalytikus anyagokból készülnek és az egyik drótot nem aktivvá tenni és pedig azáltal, hogy fölületét bevonjuk vagy a drótot azon hőmérséklet alatt tartjuk, mely­nél az katalytikus aktivitást mutat. így pl. egy platinából vagy palládiumból álló drót elektrolytikus úton előállított arany- vagy más fémbevonattal látható el, vagy pedig a drót zománcozható vagy megolvasztott sóba vagy vizes oldatba mártható; vagy pedig a drót fölülete vegyszerekkel, mint pl. kénnel kezelhető úgy, hogy a dróton egy nem aktiv fölületi réteg állíttatik elő. Ha az egyik drót alacsony hőmérsékleten tartandó úgy, hogy ne fejtsen ki katalytikus hatást, akkor az nagyobb keresztmetszetűre és megfelelő nagyobb hosszúságban, vagy nagyobb fölületűre készíthető úgy, hogy nagyobb mértékben hűttetik. Azonban ezen módszerek egyike sem tesz eleget teljesen azon kívánalmaknak, melyek a telep elektromótorikus erejének változásá­ból adódnak. Ha pl. két drót ugyanazon hőmérsékleti együtthatóval birt azon hőmér­sékleteknél, amelyeken azok megmunkáltat­tak, akkor általában még nem következik az, hogy a drótok kibocsátóképessége és sugárzó fölületeiknek terjedelme ugyanaz lesz, miért is az elektromótorikus erőnek egy adott változása a két dróthoz jutva általá­ban a drótok ellenállásában nem fogja ugyan­azon százalékú változást létrehozni. Ha azon­ban az anyagokat az ellenállási együttható, a hőmérsékleti együttható, a kibocsátó­képesség és a sugárzófölületek tekintetében megfelelően választjuk, akkor a két drót oly módon rendezhető el, hogy egy meg­adott feszültség mellett az ellenállással és a dróton áthaladó árammal összekötött hatás mindkét drót részére megközelítőleg ugyanaz. Az anyagok választásának határa még azál­tal bővül, hogy aktiv anyagok bevonhatók, hogy azok nem aktivvá tétessenek vagy, hogy bizonyos anyagok oly módon vonhatók be, hogy azok kibocsátóképessége megvál­tozik. A katalytikus közeg a különben nem aktiv drótnak bevonatát is képezheti. Azt találtuk, hogy két az említett kívánalmak­nak lehetőleg és a gyakorlati célokra szük­séges mértékben eleget tévő drótot platiná­ból és palládiumból állíthatunk elő, mimel­lett a platina oly hőmérsékleten tartatik, melynél az nem aktiv, míg a palladium mely alacsonyabb hőmérsékletnél aktiv, mint a platina, katalytikus közeg gyanánt szolgál. A találmány céljaira tényleg megfelelőbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom